Hegedűs Gyula: A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola magalakulása és első évei (Győr, 2008)
11. A főiskola fejlődése 1980-ig
A FŐISKOLA FEJLŐDÉSE 1980-IG késlekedtek. A jegyzetek lektorálására egyetemi oktatókat kértek fel a kellő minőség, a szakszerűség biztosítása érdekében. Megindult a tudományos publikációs tevékenység. Ezt kezdetben — az ebben még járatlan oktatóknál — szorgalmazni, bátorítani, segíteni kellett. 1977—1980 között azonban már számottevő lett a publikációk, a konferencián előadást vállalók száma. 11.2. Tudományos rendezvények a főiskolán A felsőoktatási intézmények tudományos konferenciákon adnak számot a szakmai és tudományos világ számára működésükről kutató munkájuk eredményeiről, előrehaladásukról. A Közlekedésépítési Kar már 1970-ben megrendezte Győrben az első tudományos ülésszakot. Annak ellenére, hogy a főiskolának 1971 után nehéz, gondterhelt éveket kellett átélnie, 1975. április 24—25. között — megfelelő előkészítés után — megtartotta a II. Tudományos Ülésszakát. Ebben az esztendőben már kb. 70 volt a főállású Győrött lakó oktató és több száz a hallgatók száma. Ez az ülés azt demonstrálta, hogy a főiskola az áttelepülés nehéz időszakában is komoly energiákat fordított a tudományos tevékenységre. A konferencia igazolta, hogy a hazai közlekedési és távközlési kutatásban helye van az intézménynek, mellyel, mint újabb kutató bázissal, kutató centrummal számolni kell. Az előadások azt bizonyították, hogy az oktatók a gyakorlati életben is alkalmazható kutatási eredményekre törekedtek. Ez szoros összhangban van az üzemmérnök képzés gyakorlatorientált jellegével. Az egyes szekciókban lezajlott viták a további munka szempontjából hasznosak és szükségesek voltak. Az ülést a Városháza Dísztermében nyitották meg, ahol a hallgatóság soraiban ott voltak a külföldi társintézmények meghívott vezetői, a főiskolával együttműködő munkatársai, a belföldi szakmai körök képviselői, a társ felsőoktatási intézmények oktatói, és az érdeklődő hallgatók. A terem karzata is foglalt volt. Az ülést Tallós Elemér tudományos főigazgató-helyettes előadása nyitotta meg, majd a főiskolával együttműködő külföldi felsőoktatási intézmények vezetői adták át a konferencia résztvevőinek intézményük üdvözletét, jókívánságait és tanácsait. A konferencia plenáris ülésének első előadója dr. Turányi István Állami és Kossuthdíjas egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémia Közlekedéstudományi Bizottságának elnöke volt. Előadásában a közlekedés és a társadalom viszonyát elemezte. Dr. Hegedűs Gyula főigazgató korreferátumában a főiskola lehetőségeit és törekvéseit körvonalazta a hazai tudományos életben. A konferencia szekció ülésekkel folytatódott; a közlekedésépítési szekcióban 11, a vasúti közlekedési szekcióban 8, a közúti közlekedési szekcióban 6, a távközlési szekcióban 9, a komplex közlekedési kérdések szekciójában 5, a társadalomtudományi szekcióban 7 előadás hangzott el, amelyekhez több-kevesebb hozzászólás és vita kapcsolódott. A konferencia első napjának estéjén a főiskola az előadók tiszteletére fogadást adott. Az előadók mintegy fele az intézmény oktatója, fele külső szakember volt. A záró plenáris ülésen a főigazgató foglalta össze a rendezvény eredményeit, tanulságait. 97
