Hegedűs Gyula: A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola magalakulása és első évei (Győr, 2008)
8. A nagyberuházás
A NAGYBERUHÁZÁS A tartós2erkezeti rendszer hosszú távú korszerűsége biztosítja a fejlődéssel együtt járó funkcionális változtatások lehetőségét. Itt már csak említjük a „gondolati felkészítést” szolgáló előtanulmányokat, a beruházási céltanulmányt, a majdani funkcionálás tanulmányát, a tervezési programot, a beruházási javaslatot, a programelemzést, a telepítési tanulmányt. De ebbe a sorba tartoznak a még nem említett szanálási terv, beépítési terv (ennek alapján adta ki Győr város 27546-3/1969.VI. határozatával a terület felhasználási engedélyt, amely már a kisajátításokhoz is szükséges volt), valamint a kotrási és feltöltési terv készítése. A generáltervező már javában dolgozott, amikor a külső közművek tervezésével a Győri Tervező Vállalatot, a laboratóriumok tervezésével a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Irodát bízták meg. A generáltervező közben továbbfejlesztette saját építészeti terveit és az engedélyezési tervre munkaközi alternatívákat dolgozott ki, részletesebben ügyelve egyes építészeti, épületgépészeti, funkcionális és gazdaságossági szempontokra. Ezek alapján Győr Megyei Jogú Város Tanácsa 30854/1970.VII.sz. határozatával megadta az építési engedélyt. 8.2. Az épületegyüttes 8.2.1. Tanulmányi épületek A főiskola négy karát a tervező egymáshoz kapcsolódó négy tanulmányi tömbben „helyezte el”. A földszinten az előadótermeket, aulát, az első és második emeleten a rajztermeket és a tanulóköri helyiségeket, a felső szinteken a tanszékeket. A különböző rendeltetésű szinteket a teraszos megoldással tömegükben is elkülönülő rétegként alakították ki. A tanulmányi épületek vertikális, nem változó elemeit a 18 m távolságban lévő páros tornyokban helyezték el. A 18x16,8 = 300 m2-es szakaszok lehetővé teszik a későbbi szabad alaprajzi változtatásokat. Kívülről nézve az egész tanulmányi épülettömb szép megjelenésű, magasított földszinten elhelyezkedő, az alsóbb szinten szétterpeszkedő, felfelé karcsúsodó, legfelül panorámás kilátást biztosító alkotás, igen sok üvegfallal. Kivilágítás idején a tanulmányi tömb „fény tömbbé” változik, és szép tere a város ezen részének. Két tanulmányi épület földszintjén helyezte el a tervező az aulát. A tágas térben szép látvány Lugossy Mária iparművész sárgaréz díszórája, amely a megnyitón kezdett működni. Amikor először szólalt meg az órákat jelző zenei motívum (Huszár hajós zeneszerző műve), ez egyben új időszámítás kezdetét is szimbolizálta az akkor 700 éves Győr szellemi életében.* Az épület létesítését követő két évtizedben az aula mellett volt a tornaterem, szertár, raktárak, sportiroda. A kb. középen elhelyezkedő földszinti részen van az egész tanulmányi tömb főbejárata, azzal egyvonalban helyezkedően a mellékhe* Az óra elektromos szerkezetének alkotója: Ruprich Péter villamosmérnök. Az óra évek óta javításra vár. 78
