Hegedűs Gyula: A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola magalakulása és első évei (Győr, 2008)
5. A főiskola átminősítése és egyesítése
A FŐISKOLA ÁTMINŐSÍTÉSE ÉS EGYESÍTÉSE Az 1968-ban megalakult Közlekedésépítési Kar 1970 tavaszán már sikeres tudományos ülésszakot rendezett Győrött a Kar agilis vezetőjének Szíjártó László egyetemi adjunktus, igazgatónak és dr. László Sándor igazgatóhelyettesnek a szervezésében. Az ülésszak jó hírét keltette a főiskolának, és növelte a várakozást a főiskola mielőbbi megnyitását illetően. Az ülésszak résztvevőit Lombos Ferenc, a Megyei Tanács elnöke üdvözölte a városháza tanácstermében, a bevezető előadást dr. Csanádi György miniszter tartotta. 5.6. A telepítés A tudományos programelemzést a Győr Megyei Jogú Város által felajánlott négy telepítési változatra vonatkozó helyszíni szemle után gondos, alapos telepítési tanulmány készítése követte. Ebben igazolást, indoklást kapott a helyszín választása és a végleges döntés. Ennek a lényege az a megállapítás, hogy a nagy beruházás távlati és eszmei jelentőségét is tekintve a legköltségesebb terület-előkészítés ellenére is a révfalui, Duna-parti telepítés a helyes, ennek az adottságai a legkedvezőbbek. így ugyanis — közvetlen kapcsolata van Győr történelmi városközpontjával, — bármelyik oldalról vagy magasból, a városi létesítmények fölé emelkedő Püspöki palotától vág) a Káptalan-dombról, esetleg repülőgépről nézve gazdagítja a városképet, — a belváros részévé válik, mégis attól — mesterséges elkülönítés nélkül — térhatás révén elkülönül, mintegy „külön világnak ” tekinthető a főiskolai-egyetemi városnegyed a maga nappal kb. 3000, éjjel kb. 1400 lakójával, — az elkülönülést főként a természetes környezet: a Kálóczy tér, a műemlék templom, a Duna és a Duna-gát, a környező zöldövezet és a Hédervári út biztosítja, — jól kapcsolja a diákjóléti intézményeket a sétára, fürdésre csalogató Duna-parthoz zpld övezethez — a telepítés helyszínének a közepén van a történelmi felsőoktatási intézményeknél általában megtalálható nyílt tér, a campus, amelyet zöld lombos fákkal, bokrokkal beültetett zöld sávok között parkolónak is használható három széles út fór meg és amelyet a kissé karéjban kiképzett, a város felé forduló 6-7 emeletes tanulmányi és laboratóriumi épületek, majd az étterem, sportcsarnok, Zöldsövény. Nyugatról a campus és a Duna-gát között „fogazatosan” egymáshoz kapcsolódó kollégiumok, a nyílt sportpályák, az igazgatási épület, mellette a magas bazaltkőről éppen repülni készjilő „Ikarusz" bronz Sárkányrepülő (Varga Imre* alkotása), végül a főiskolai vendégház övez A bronz szobor alapzata és a környezet építészeti előkészítésében Hofer Miklós vezetőtervező és Magyar Vilmos főépítésvezető működött közre. A mű mondanivalója örökérvényű. Több gondolat is fűzhető hozzá. Az egyik, ,JUVENTUS—VENTUS” latin mondás, jelentése az, hogy az ifjúság olyan mint a szél, repülni akar. A másik: Ikarosz (Icarus) a görög monda szerint Daidalosz nevű apjával, viasszal összeragasztott szár' Varga Imre szobrász (1923-) 44
