Hegedűs Gyula: A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola magalakulása és első évei (Győr, 2008)
12. Oktatás, nevelés, közművelődés
OKTATÁS, NEVELÉS, KÖZMŰVELŐDÉS jobb oktatói és a laboratóriumi személyi feltételek álltak rendelkezésre. A gyakorlati oktatás kis csoportokban folyt, s minden hallgatóval szervezetten foglalkoztak. Az elméleti és a gyakorlati órákon a katalógus veszélye is fenyegetett. A zárthelyi dolgozatok a megírást követő órán értékelve, osztályozva a hallgató kezében volt. Nagyobb körültekintéssel kellett kiválasztani a belföldi és a külföldi nyári termelési gyakorlatok helyszínét. Több figyelmet kellett fordítani a gyakorlatok ellenőrzésére, a hallgatók írásbeli beszámoltatására is. Új, átmeneti oktatási feladatok is voltak. A korábban szaktechnikus végzettséget szerzett kb. 1500 fő számára a főiskola kiegészítő képzést szervezett, hogy a törekvő fiatal kollegák főiskolai diplomát kapjanak. Az egy éves, levelező képzésre jelentkezettek kb. 80%-a szerezte meg végül az üzemmérnöki oklevelet, a kiegészítő képzést sikerrel elvégezte. Hasonlóan új feladat volt a két éves kiegészítő főiskolai képzés megszervezése a légiirányító szakon. Új volt a közlekedési- távközlési nagyvállalatok által megrendelt egy-két hetes továbbképző tanfolyamok megszervezése, tartalmas lebonyolítása. Győr, földrajzi fekvése miatt, nem volt azonban mindenki számára könnyen megközelíthető. Ez nehezítette az országos jellegű tanfolyamok megrendezését. 101
