Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)
3. Az első akadémia a dualizmus korában (1874-1919)
Baj, hogy a minisztérium csak jogászokat alkalmaz ott, ahol szakképzett gazdákra lenne szükség.284 A nyolcvanas években munkaközvetítő irodák alakultak, ezekre azonban némi gyanakvással tekintettek nemcsak nálunk, hanem Ausztriában is.285 A gazdatisztek helyzete nem javult. Wenninger Mátyás, aki 1876—1878-ban végezte az akadémiát, minden eddiginél keményebben fogalmazta meg: „A gazdatisztek valóságos mostoha gyermekei édes hazánknak, mert ezeket semmi speciális törvény nem védi a földesurak önkénye ellen.”286 Az erdészeti törvény szerint az állami erdőbirtokokon csak erdészeti akadémiát végzettek alkalmazhatók, az állami mezőgazdasági birtokokkal kapcsolatban nincs ilyen kikötés. Az 1876:XIIL te. 81. §-a szabályozta a gazda és a cseléd jogviszonyát, az ipari tanoncokat több jogszabály is védte, a gazdatiszteket azonban nem óvta a jog. Ennek az az eredménye, hogy a gazdatiszt fizetése annyi volt, mint a cselédé: 100—200 frt és némi természetbeni juttatás. S ha a gazdatiszt ezt nem fogadta el, akadt jelentkező földműves-iskolai végzettséggel, vagy „gyakorlati” gazda bőven. Ennek az lett az eredménye, hogy az akadémiát, illetve felsőbb gazdasági tanintézetet végzetteknek alig 30%-a volt állásban 1893-ban.287 A gazdatisztek nem rendelkeztek semmiféle érdekvédelmi szervezettel, és ennek hiányát egyre többen érezték saját bőrükön. A tömörülési szándék első, határozott kifejeződése az 1891. május 6—8-án Budapesten tartott Magyar Gazdatiszti Kongresszus volt. Az óvári ifjúság megragadta az alkalmat és emlékiratot szerkesztett a kongresszushoz avval a kéréssel, hogy az támogassa törekvésüket szakképzettségük elismertetése érdekében.288 A kongresszus azonban korántsem volt egységes állásponton, hiszen tagjai között bőven akadtak „gyakorlati” gazdák. Az ifjúság törekvését — legalábbis részben — támogatta az OMGE. 1894-ben, a mezőrendőri törvény tervezetének tárgyalásakor javasolta: egyik passzusába vegyék fel, hogy az állami, egyházi, testületi, hitbizományi, alapítványi birtokok csupán szakképzett gazdatisztet alkalmazhatnak.289 Ez érthető: az OMGE a nagybirtokosok kezében volt; az ő birtokaikat nem érintette a javaslat. Ám a főrendiház — ahol szintén ők voltak a hangadók — még ezt a javaslatot is elvetette. Időközben megalakult a Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesülete az 1880. februárban alapított „Magyar Korona területén foglalkozó gazdatisztek és erdészek segélyegyesülete” utódaként. Tagjainak száma csak lassan gyarapodott és 1897 végén is csak 952 fő volt, a gazda-, illetve erdőtisztként alkalmazottaknak alig 15%-a.290 1897-ben rendezték meg a II. Gazdatiszti Kongresszust. Ez alkalommal újabb emlékiratot intézett az ifjúsági gazdasági egylet, és ebben csupán módosító javaslatokat tett. Az 1. pont a „gazdatiszt” megjelölést védte. A 3. szerint az állami, társadalmi, egyházi szervek birtokai „kezelésére” csak felsőbb gazdasági szakképzettségűek legyenek alkalmazhatók. A 2. pont lehetőséget nyújt a 10 éves gyakorlatot szerzett egyéneknek, hogy arra létrehozott bizottságok előtt vizsgát tegyenek. A 3. ponthoz kapcsolódó kívánság, miszerint a felsorolt (lényegében jogi személyek) birtokainak a kezelőtisztnél magasabb állásait csak gazdasági akadémiai végzettséggel lehessen betölteni. Ugyanez áll „a gazdasági szakoktatás, a közügy és közigazgatás” megzőgazdasági szakképzettséget kívánó állásaira is.291 Végre, az 1900: XXVII. te. szabályozta a birtokos és a gazdatiszt közti viszonyt, általában a javaslatnak megfelelően, sőt, kiterjesztette a szakképzettséghez kötött alkalmazást azokra a magánbirtokokra is, amelyeknek a tulajdonosai nem laknak állandóan az ország területén, ha földadójuk eléri az évi 3000 koronát.292 Vörös igazgató Az akadémia első magyar igazgatója, Balás Árpád minden ízében „lelkes magyar, tiszta, hozzáférhetetlen jellem” volt.293 Igazgatói működése alatt virágzott ki a „nagy tanári kar” és sokat tett a kísérleti állomások létrehozásáért is.294 Óvárról indult pályája még Pabst igazgatósága alatt. Úgy tűnik, vezetési szemléletét tőle vette át: legfőbb feladatának ő is a menedzselést tekintette. Munkatársai befogadták, kedvelték. Embersé85
