Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)
3. Az első akadémia a dualizmus korában (1874-1919)
terjesztés is követte ugyanabban az évben: Ulbricht Richárd javaslatára a tanári kar — a selmeci bányászati akadémia és a Hochschule ftir Bodenkultur szabályzatára hivatkozva azt kérte, hogy az igazgatót a jövőben a tanárok válasszák, egy esztendőre.66 Ennyi idő nem jelenthet számottevő kiesést tudományterületének művelésében. A két feliratot egy évig tanulmányozta a tárca, majd 1880 júliusában Kemény Gábor miniszter Kozma Ferenc miniszteri tanácsos kíséretében Óvárra utazott, hogy személyesen győződjék meg az ottani helyzetről. A nagy eseményre Óváron — nyolc éve nem volt a földmívelésügyi miniszter náluk — jól felkészültek. Az első nap jórészt az állomási fogadással és az ünnepléssel telt el. Másnap délelőtt a miniszter „konferált a tanári testület egyes tagjaival” és megnézte az épületet. A harmadik napot a gazdaságban töltötte, majd visszautazott a fővárosba.67 A miniszter látogatása után semmi nem változott 1882 tavaszáig. Ekkor a miniszter engedett az ellenzéki nyomásnak, és intézkedett a német tannyelv megszüntetése iránt.68 Az ifjúsági egyesületek megújulása Az 1867-es kiegyezéssel kezdődött rendszerváltás — amelynek az élet minden területére ki kellett terjednie — csak 1873-ban jutott el odáig, hogy az egyesületeket, a polgári társadalom nélkülözhetetlen apró alappilléreit számba vegye.69 A következő (1508/1875. május 2-i) belügyminiszteri rendelet már továbbment: az egyesületek végleges megalakulását és működését belügyminiszteri láttamozáshoz kötötte. így az akadémiai rangra emelkedés és az egyesületek működésének hatósági engedélyhez kötése lényegében egybeesett. E rendszerváltás egyben arra késztette az egyesületeket, hogy felülvizsgálják eddigi működésüket és ha szükségét látják, megújuljanak. Könnyebb helyzetben voltak azok az egyletek, amelyek rendszeres pénzforgalommal és vagyonnal rendelkeztek, mert működésüket már eddig is pontos, (magyarul) írásba rögzített alapszabály határozta meg. Elég volt, ha elnevezésükben az eddigi „felsőbb tanintézet” helyére „akadémiai” került, és máris felterjeszthették alapszabályzatukat engedélyezésre. Legszerencsésebb helyzetben a Kazinczy Kör volt, amely 1859-ben rögzített „alkotmánya” nem szorult átdolgozásra, sem fordításra; működését zavartalanul folytathatta. Tagjai 1875. október 23-án megtartották a szokásos tisztújítással egybekötött ülésüket,70 és készültek újonnan berendezett helyiségük novemberre tervezett avatására. Erre az alkalomra Szojka Kornél II. éves hallgató megfestette a kör védnökének, Masch igazgatónak a portréját. Bánfay József elnök az ünnepségre meghívta Masch Antal igazgatót is. Ö — mit sem sejtve — „az ifjúság harsány éljenzése között” lépett be a terembe, s ekkor „a védnök arczképét fedő lepel elvonatott”.71 Ekkorra már a Masch által 1861-ben kezdeményezett Gesangverein megújult és Dalárda Egylet néven folytatta működését. 1875. október 16-án a magyar és német hallgatók Somorjai Lajost választották elnökükké, az alelnök Landbauer János lett. Karmesterré Barcsay Géza, alkarmesterré Seiler Vilmos másodéveseket választották. A többi tisztségen fele-fele arányban osztoztak a magyar és német hallgatók. Az 1872-ben alakult Segélyező Egylet hasznossága bebizonyosodott: „ha valahol, úgy Magyaróváron van szükség a szegénysorsúak anyagi támogatására, hol a szomszédos nagyobb városok a megélhetést fölöttébb megdrágítják, s hol a város kicsinysége miatt mellékkeresetre egyáltalán semmi kilátás nincs. Szegénysorsú gazdatisztek fiai, kik apjuk példájára a gazdatiszti pályához szándékoznak a szükséges tudományos készültséget megszerezni, nem kis nélkülözésnek néznek elébe itt... s némely évben egyik-másik kollégájuk... a nyomorral is küzdött. ” A magyar diákok érdeme, hogy ezt az eredményesen működő egyesületet létrehozták.73 Hamarosan felmerült az a gondolat, illetve igény, hogy „kölcsönző szakosztály” is jöjjön létre, hiszen nemritkán fordul elő, hogy akár a hazautazáshoz (családi ügyben), akár pedig más ügyben hirtelen pénzre van szükségük a hallgatóknak. Eddig kénytelenek voltak uzsoráshoz fordulni akkor is, ha a rossz közlekedési viszonyok miatt otthonról nem érkezett meg idejében „ellátmányuk”. Ezért úgy határoztak 1876-ban, hogy „kellő jótállók mellett” 3 hónapra legfeljebb 30 frt-ot vehet kölcsön a rászoruló, havi 2%-os kamatra.74 57
