Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)

2. Gazdasági felsőbb tanintézet (1850-1874)

volságban fekvő azon kiváló morvaországi és sziléziai gazdaságokat tanulmányozták, amelyeket még Wittmann virágoztatott fel, pl. Seelowitz vagy Wittingau. Mindenütt szíves barátsággal fogadták az ifjú kollégákat, hiszen legtöbb gazdaságban hajdani óvári diákok — ma főtisztek, mint pl. Seelowitz­­ban Vészeli, vagy Kvassitzban Miklitz Gusztáv jószágigazgató, Hecke professzor egykori óvári diák­társa — működtek.55 A tanulmányi kirándulások a gyakorlati képzés kiegészítésénél valójában többet jelentettek: szer­vezett lehetőséget a rejtett képességek, ismeretek kibontakoztatására, a hallgatók kötetlenebb véle­ménynyilvánítására, a tanár-diák viszony oldódására, ugyanakkor folyamatos kapcsolattartást a volt kollégákkal, akiknek a ragaszkodása az , ,alma mater ’ ’-hez példaértékű volt, alapot adott a múlt érté­keinek megbecsüléséhez, számontartásához, és elvezetett a hagyományok tudatos ápolásához. Az első diákegyletek Az újjászervezett intézet kezdetétől ,,a téli félévekben hetenként egy este gazdasági tárgyalások tartatnak. Ezekhez a tanulók keblökből választának két elnököt s két ügyvivőt”.56 Pabst evvel a — Hohenheimből magával hozott — intézménnyel elhintette ugyan a hallgatók önszerveződésének a magvát,57 de az abszolutizmus éveiben szó sem lehetett arról, hogy az ifjúság megalakítsa a maga szervezeteit. Ehhez várni kellett. Alig két hónappal az önkényuralmat megvalósító Bach miniszter leváltása után, 1859. november 3-án Kazinczy születésének 100. évfordulójáról ünnepség keretében emlékeztek meg a magyar hallga­tók a nagy költőről és megalapították a Kazinczy Kört. Célja: a magyar irodalom ápolása volt. A tag­díjakból magyar folyóiratokat rendeltek és könyvtárat is állítottak fel, amelyben a szépirodalom és a szakirodalom egyaránt helyet kapott. 1860-ban a cseh diákok is megalapították a szláv egyletet, amely 1868. október 8-án a ,,Slovánska omladina” elnevezést vette fel. Nyáron kirándulásokat szerveztek és népdalokkal is ápolták nemzeti öntudatukat; téli vitaestjeiken az őket közelebbről érdeklő politikai témákat tűzték napirendre, mint pl. ,,A föderáció elvéről”, vagy „Palacky cseh történész élete és működése”. Összetételének megfe­lelően cseh, szerb, rutén és román folyóiratokra fizetett elő az egylet. Mas eh igazgató buzdítására „az ének és az intézmény társaséletének ápolására” alakult meg 1861-ben a Dalos-egylet (Gesangverein), amely már első éveiben is nagy sikerrel szerepelt az intézeti ünnepségeken, s hamarosan fellépett kávéházakban és a városi tanácsteremben is. Mindig akadt kivá­ló karmester a hallgatók köréből. Az első, Prihoda néhány év múlva Bécs kedvelt kamaraénekeseként vált ismertté.58 Pabst távozása Pabst 1861. április végén búcsút vett Óvártól: az akkor szervezett Ministerium für Handel und Volkswirthschaft mezőgazdasági osztályának élére nevezte ki a császár. A történelmi távlatból a tárgyilagos szemlélő nyugodt lelkiismerettel megállapíthatja, hogy Pabst méltó folytatója volt Wittmann nagy művének; tizenegy éves óvári — falakon belüli és kívüli — műkö­désével elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar mezőgazdaság fejlesztésében. Érdemeit nem ki­sebbíthetik azok a kortársi hangok, amelyek nyilvánvalóan érzelmi indíttatásból, eleve a Bach­­korszak emberét látták a politikától távol élő igazgatóban, és kicsinyes gáncsoskodásokkal bosszantot­ták, alaptalan rágalmakkal illették.59 Vádolták avval, hogy nem tartott kapcsolatot hazai szakkörök­kel, nem volt tagja az OMGE-nek, holott a Magyar Gazdasági Egyesület Pabstot még az eldenai aka­démia igazgatójaként, 1842. november 10-én levelező tagjai közé emelte. S Óvárra kerülve, alig fejezte be a tanintézet vagyonának leltári átvételét, máris igénybe vették szakértelmét. Arra kellett választ adnia, mi történjék az egyesület védnöksége alatt álló szőkehalmi gazdaképző intézettel.60 Később is támaszkodtak Pabst szakoktatási tapasztalataira: a király látogatása után, 1857-ben Debrecenben járt az ott létesítendő gazdasági iskola ügyében.61 De igazgatóként is széles körű ismeretségre tett szert: hazai szakemberekkel és más értelmiségi­38

Next

/
Thumbnails
Contents