Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)

10. A Pannon Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Mosonmagyaróvár - napjainkban

3 TÜJ 1920. ápr. 29.; FM 90. 926/IX—1.

4 Mezőgazdasági kamaránk megalakulása. — MV 20 (56) 1922. júl. 20. 1. p. Évk 1926—27. 17.

5 Ifjúság és politika. — In: Kornis Gyula: A kultúra válsága. Bp.: Franklin, 1934. 43. p.

6 GÁL 5586/1920.

7 Zsiga Tibor: A gyászkeretes törvény. — MN 1990. nov. 26. 8. p.

8 Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért. Ausztria—Magyarország szétrombolása. Bp.: Minerva

— Atlantisz, 1990.432 p. különösen 262—277. p.; Vlgh Károly: Ami a palotában történt. — MN 1990. jún. 1.

9 „... Burgenland, vagy a végleges déli magyar határ kérdése tulajdonképpen a Rajnánál dőlt el. 1919 március—áprilisában világossá vált, hogy a francia állam nem érheti el a Rajna-határra irányuló követeléseit. Ennek ellensúlyozására vetette fel Ausztria és Németország egyesülési tilalmának kimondását a békeszerződésekben, amihez szövetségesei hozzájárultak. E tilalomért a végletesen meggyengült Ausztriát ellenszolgáltatásban akarták részesíteni. Ezért lefaragtak azokból az igényekből, amelyeket a délszláv állam Ausztriával szemben támasztott (Klagenfurt és környéke), úgy azonban, hogy a korábban tervezett déli határt Magyarország rovására egy kissé kiigazították. Hasonló célból vetették fel és hajtották végre a később Burgenlandnak nevezett terület elcsatolását.” — Ormos Mária: Magyarország az első világháború utáni hatalmi játéktéren.

— História. 12 (3) 1990. 20. p.

10 Ladányi Andor: Az egyetemi ifjúság az ellenforradalom első éveiben (1919—1921). — Bp.: Akad. K. 1979. 202-203. p.

11 Adám T. István: A nyugat-magyarországi lajta-bánsági fölkelés története. Bp.: „Külpolitika”, 1935. 122—123. p.; Ladányi Andor szerint Sátori tisztázatlan körülmények között vesztette életét, lehet, hogy két társával együtt kivégezték. Ezt a „szemet szemért” keresztényinek egyáltalán nem mondható, a Lenin-fiúk terrorcselekményeihez hasonló módszereket alkalmazó Prónay- és Héjjas-különítmény kezének tulajdonították. Kivégzésük nagy felháborodást keltett és Bethlen miniszterelnök — aki a konszolidációs folyamat megtorpedózását is látta Prónay, Héjjas és társainak cselekedetében — külön vizsgálatot rendelt el. Bővebben fejtegeti Ladányi Andor fentebb i. m. 205—206. p.

12 Ádám T. István fentebb i. m. 123. p.

13 Varga Kálmán: A Rongyos Gárda. — MN 1990. júl. 23. 8. p.

14 Bánvárth Sándor aggódott növendékeiért és „intézkedéseket kért”. L. OL FM K—184—11—115. 273/1921. Moson vármegye főispánja 1921. okt. 8-án kelt átiratában kérte Bánvárthot, hogy a „gazdasági akadémia ifjúságának a felkelő csapatokhoz való bevonulását a rendelkezésre álló fegyelmi eszközökkel feltétlenül igyekezzék megakadályozni”. L. GÁL 623/1921. Ez az átirat — és sok ehhez hasonló — azt bizonyítja, hogy a hagyományoknak megfelelően, a hatóságok messzemenően tiszteletben tartották az akadémia íratlan autonómiáját, és ebből következőleg a hallgatóság kisebb-nagyobb rendbontását nem torolták meg, hanem az akadémia fegyelmi bizottságától várták az igazságszolgáltatást. L. még: Taraba Mária: Bánvárth Sándor (1876—1930). In: Agrártört. életr. 1987. 110. p.

15 A debreceni agrárfelsőoktatás száz éve. Szerk.: Komoróczy György. Bp.: Mezőgazd. K. 1968. 75. p.

16 Akadémiánk mint egyetemi fakultás. — MV 19 (11) 1921. márc. 13. 1. p.; A győri egyetem és a magyaróvári fakultás. - MV 19 (12) 1921. márc. 20. 1. p.

17 Magyaróvár és a győri egyetem. — MV 19 (13) 1921. márc. 27. 1. p.; Akadémiai tanáraink és az egyetem kapcsolata. — MV 19 (14) 1921. ápr. 3. 1. p.

18 Nagy József: A Nagyatádi-féle kisgazda párt és mozgalom az 1920-as években. — AtSz 29 (1—2) 1987. 47—71. p.

19 1926 végéig a földreform kb. 1 200 000 kh-ra terjedt ki. Ebből mindössze 450 000 kh volt a vagyonváltságföld, a többit vásárlással és „hatóságilag engedélyezett birtokfeldarabolással” vonták be a földreformba. L. Neubauer Ferenc: A földbirtokreform liquidálása. — Közg. Szle. 51. 1927. 21—46. p.; továbbá Zselénszki Róbert: Földreform és vagyonváltság. — Kt 31 (18) 1921. ápr. 30. 394—395. p.; Fellner Frigyes: A földbirtokreform finanszírozása Magyarországon. Bp.: Franklin, 1928. 249—267. p. (Klny. a Budapesti Szemléből)

20 Világhy Károly: Birtokreform előtt. — GL 72 (26) 1920. jún. 27. 101—102. p.

21 OL FM 184-1920—11/7—90287.

22 OL FM 184-1923—11—60631; 1924-11-70102; 1925-11-44205. 1923-ben a Fülessy-féle birtok megszerzésének a tervét az FM el is ejtette, hivatkozva a Pénzügyminisztériumra. L. GÁL 723/1923.

23 A vármegye közgyűlése. — MV 20 (59) 1922. júl. 30. 1. p.

24 A túltermelési válságot már érzékelte 1924-ben az Agricultural Education Assotiation of the Great Britain (Nagy-Britannia mezőgazdasági szakoktatási egyesülete) memoranduma: Agricultural education and the crisis in agriculture. — Agricultural Progress. 1. 1924. L. E. G. R. Vol. 51. 1924. 100., 396. p. — A Népszövetség csak 1927-ben hívott össze nemzetközi értekezletet a már terebélyesedő világválság ügyében, nálunk pedig 1928-ban indult adatgyűjtés a válság jeleinek regisztrálására. L. — Kt 38 (49) 1928. jún. 17.

25 Karkovány Ákos: A gépek szerepe a gazdasági válságban. Évk 1931/32—1932/33. 12—21. p.

26 Universität Hohenheim... i. m. 101—102. p.

27 GÁL 450/1921.

28 OL FM 90861/1920. — Továbbá TÜJ 1920. nov. 26.

29 FM 163 552 (IX—1.) 1918.; 68 880 (IX.—1.) 1919.

266