Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)
1. Az óvári gazdaságbéli intézet (1818-1850)
tárgyak óraszámát növeli. A javasolt harmadik — teljesen a gyakorlatnak szánt — év elvégzésére a jeles főhercegi birtokon csak a jómódúaknak nyílt lehetősége, a „kevésbé tehetősek” kénytelenek valamely magánbirtokon gyakorlatot szerezni. „E hiányosság következményei igen nyomasztóak és szükségszerűen visszahatnak magának az intézetnek a hírnevére, pedig lehetne megoldást találni” — állapítja meg Nuvák és javasolja, hogy az intézet csak olyan hallgatókat vegyen fel, akik már megismerkedtek „a gazda bújával és örömével.”95 Reformkísérletek A tudomány és technika rohamos fejlődése, főleg J. Liebignek köszönhetően, az agrokémia térhódítása és a gépek megjelenése is elegendő okot adtak a tanulmányi program és ezen beikül is az elmélet—gyakorlat arányának felülvizsgálatára. 1845-ben a tangazdaságben rendezést hajtottak végre, és az uradalom vezetőségével egyetértésben a következő évben „életbe léptetett sok lényeges javítások tanúi azon őszinte s komoly szándoknak, melly a haladó kor intéseinek felfogására s követésére irányozva volt”.96 A tanév október elsejétől július végéig tartott. Az elméleti előadások kizárólag délelőtt voltak, mégpedig mind az első, mind pedig a második tanévben heti 14 órában. Az órarendet úgy állították össze, hogy egy év alatt, összevontan is elvégezhessék, kik „jeles tehetségük mellett elegendő gyakorlati előismeretekkel bírnak”. Félévről nem esik szó, de nagyon valószínű, hogy a tavaszi munkák kezdetéig tartottak az elméleti előadások. A délután továbbra is teljes egészében a gyakorlaté volt, ismét a szomszédos tangazdaságban: „A helybeli major 576 holdnyi (1600 négyszögöl = 1 hold) térrel, melyből 445 hold szántóföld, a többi 131 hold rét, legelő és komlós föld bő alkalmat nyújtott a gyakorlat mezején hazánkban leginkább divatozó növények termesztésének okszerű s követésre méltó módját az intézet növendékeivel sikerrel megismertetni.” A legcélszerűbb gépek és eszközök megtalálhatók a gazdaságban, a többi pedig a tanintézet modellgyűjteményében látható. „Folyó évben épült helyben a nagyszerű uradalmi gazdasági szerszám- s gépgyár, e körülmény az intézetet... már jövő évre a legszerencsésebb helyzetbe emelendi.” A major 1845-ben mintaszerűen végrehajtott átszervezésének részletes ismertetése egyben bevezetőül szolgált a .Jószágrendezés elméleti előadásaihoz. Az állattenyésztési és állattartási gyakorlatokat az uradalom helybeli telepén tartották. A rétművelés gyakorlatával — az elméleti előadások befejeztével — Márialigeten ismerkednek meg a hallgatók.98 Egy adjunktusi állást is kreáltak (amelyet Zwincz Pállal töltöttek be), hogy vezesse a hallgatók gyakorlatát, továbbá, hogy a németül gyengén tudó hallgatóknak magyarul elmagyarázza a professzorok előadásait.99 Evvel kapcsolatban Török János, a Magyar Gazda szerkesztője leplezetlen iróniával jegyzi meg az Óvár mentségére írt közlemény végén csillag alatt: bizonyára azért állított fel „az intézet fenséges fentartója s fényes magyar uradalmak birtokosa... a magyar nyelv... kedvéért tanszéket” (értsd: adjunktusi állást), hogy a néhány külföldi hallgató megtanulhasson magyarul és „ne kényszerítessenek a magyarok saját hazájokban idegen nyelven hallani a ... szükséges ismereteket.”100 Kossuth szerint már 1832 körül elrendelték a magyar nyelv tanítását.100a Ugyancsak 1846 októberében még egy adjunktust is felvettek: Strassnitzky Pált. Valószínű, hogy a könyvtárosi feladatokat is ellátta.101 A következő esztendő újabb változást hozott. Az intézeti igazgatóság hivatalos 1848. szeptember 16-i keltezésű közleménye szerint a tanterv módosul: a téli félév október 1-jén (az idén kivételesen november 1-jén) kezdődik és hat hónapig, tehát március végéig tart. „Az előadások nyomtatott tankönyvek alapján, és olyan beosztással folynak, hogy különleges szorgalommal és megfelelő előképzettséggel lehetséges mindkét évfolyamot egyetlen hathónapos tanfolyamon elvégezni. Ezen idő alatt a növendékeknek az uradalom annyi gyakolati szemléltetésre nyújt lehetőséget, amennyit az idő és a körülmények megengednek. ” Az előadások végén — aki bizonyítványt óhajt szerezni, nyilvános vizsgán vesz részt. ,,Az év hátralevő idejét a hallgató fordítsa gyakorlati képzésére valamely gazdaságban, erről azonban saját magának kell gondoskodnia, mivel az igazgatóság körülményei a hallgatóknak valószínűleg csak egy bizonyos korlátozott számát lesz — első sorban az ösztöndíjasokat — módjában a fő23
