Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)
7. Mezőgazdasági Akadémia (1954-1962)
nem járult hozzá e könyvek visszaszolgáltatásához, azt azonban nem ellenezte, hogy a fölös példányokat visszaszolgáltassa az érintett két könyvtár. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Központi Könyvtára ennek megfelelően kb. 10—15 ezer kötetet törölt az állományából. Ezek elszállítása többszöri sürgetés után, 1962—1963-ban történt meg, mert az óvári központi könyvtár helyszűkével küszködött. Erezhető volt bizonyos húzódozás is: voltak, akik féltek az „ideológiailag elavult” szakirodalomtól, továbbá az idegen nyelvű művekkel nem tudtak mit kezdeni, hiszen kizárólag oroszt tanítottak ekkoriban. A tanulmányi idő 1957-ben bekövetkezett növelése, a megszaporodott tanszékek szakirodalommal való ellátása a két főből álló könyvtári személyzetnek adott annyi kurrens munkát, hogy a régi, visszakapott kötegelt állományrészhez hozzá sem nyúlhattak, legfeljebb átrakodás céljából.57 Ismét: MOGAAC Az októberi sortűz és az utána következő megtorlások a sportolók sorait is megtizedelték. A forradalom leverése után szinte az egész oktatói kar erőfeszítésére volt szükség ahhoz, hogy meginduljon a sportélet. Jótékonyan hatott az is, hogy hagyományos nevét ismét felvehette a semmitmondó Haladás helyett a sportkör: 1957. március 8-tól MOGAAC szerepel a sportruhákon. A következő években először az egyéni verseny számokban sikerült szép eredményeket elérni: az 1957-es főiskolai bajnokságon kalapácsvetésben Győri József, az alig megalakult birkózóosztály tagjai közül pedig Kollár Péter pehelysúlyban került a 2. helyre. 1958-ban tízpróbában Molnár Tibor nyert bajnokságot a főiskolák versenyén. Az atléták közül Borsodi Ottó, Felber József, Gundel János és Iváncsics János mutattak fel több versenyen kiváló eredményt. A fejlődő kosárlabdacsapat ugyanebben az évben az NB II. bajnoki osztályba küzdötte fel magát. A labdarúgókból lassan állt össze megfelelő új csapat. Felkészülésüket hátráltatta, hogy másokkal közös pályán szorongtak. Csak 1961-re szoktak össze annyira, hogy az agrárbajnokság 2. helyét szerezhették meg — idegenben. A saját pálya hiánya miatt 1959-ben nem vállalhatta az agrárbajnokság megrendezését sem, pedig egyre nagyobb szükség volt erre: a IV. évfolyam „belépésével” megnőtt a sportolók száma, és az 1959-ben felállított Testnevelési tanszék pályát feltételező tervei már érlelődtek.58 200
