Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)
6. A Magyar Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Osztálya (1945-1949)
ban is” megnyilvánultak. A levelet Lőrincz József ifjúsági elnökként, Révész Endre a szociáldemokrata, Kovács Zoltán a parasztpárti, Hintalan Ede a kisgazdapárti, Rajki Sándor a kommunista párti ifjúság nevében írta alá. A záradék szerint az MKP magyaróvári végrehajtó bizottsága is támogatta az ifjúság megmozdulását.10“ A felettes hatóság most kénytelen volt visszakozni, és — ha vonakodva is — hozzálátni a legfontosabb személyi ügyek rendezéséhez, mert az átminősítések húzása-halogatása már-már az egész egyetem működésében is zavarokat okozott. Varga-Kiss Ernő osztályelnök júniusban közölte Surányi János mezőgazdasági kari dékánnal, hogy a szervezeti szabályzat 44. §-a (2) bekezdésében előírt időpontban, május utolsó hetében a tisztújítást nem lehetett lebonyolítani, mert még nincs annyi egyetemi tanár, hogy ,,a szervezeti szabályzat szerint osztályelnököt lehetne választani”.11 Végül július 9-én megejtették a választást. Osztályelnökké Varga-Kiss Ernőt, főisk. ny. r. tanárt — aki eddig csak ideiglenesen viselte egy csonka tanéven át a tisztséget —, helyettesévé pedig Világhy Károly főisk. ny. r. tanárt választották. A Mezőgazdaságtudományi Kar dékánja Schandl József, prodékánja pedig Csíki László lett. Rektorrá e tanévben ismét Doby Gézát választották.12 Megtörténtek végre az egyetemi tanári kinevezések: öten lettek egyetemi ny. r., ketten pedig ny. rk. tanárok.12“ A segédtanszemélyzet átsorolása is útjára indult 1946 őszén. A javaslatokat kollegiális légkörben tárgyalta a tanári kar. Baintner Károly fölhívta a figyelmet azokra is, akik még hadifogságban vannak, így pl. Beke László, aki 1946 szeptemberében még hadifogságban volt, esélyes lenne az általános állattenyésztési tanszék betöltésére.13 Az osztály elfogadta Baintner Károly indítványát, sőt, tovább is lépett annál. Felkérték a minisztériumot, tegyen lépéseket a hadifoglyok: Beke László, továbbá Puskás Vilmos és Török Imre tanársegédek hazahozatala érdekében.14 Változó idők, változó tantervek A Magyar Agrártudományi Egyetem alapításakor kifejezett szándék az volt, hogy a Mezőgazdaságtudományi Kar négy osztálya „különleges szakirányú mezőgazdákat” képezzenek ki,15 tehát pl. a budapesti osztály közigazgatási és szakoktatási szolgálatra, a mosonmagyaróvári pedig az állattenyésztésre. Az első három év tanterve azonos lenne, a negyedik a szakos képzésé. Az óvári oktatói kar 8 félévet szánna az alapképzésre. Simon Lászó szociáldemokrata VKM-államtitkár szintén három-, esetleg négyéves egységes alapképzést javasol.16 Új oktatási célt nem tűzött ki az FM, új tanulmányi rend sem készült, így az addigi főiskolai tanterv szerint folytak az előadások még az 1947/48. tanévben is,17 legfeljebb néhány előadó személye változott,18 akik lelkiismeretesen hozzá is láttak a témakörük alapos kidolgozásához, elvi kérdéseinek tisztázásához.19 1947-ben a négy osztály megkezdte az összeállítását annak a közös alapnak, amire majd a szakosodás épülhet, a munka azonban vontatottan haladt. Az FM sem sürgette, hiszen a döntő fontosságú kérdésre: mi a képzési cél, hivatalos választ aligha adhatott ekkoriban. Valóságos patthelyzet alakult ki: bizonyos erők egyik-másik vidéki kart — sőt: kettőt is — meg akartak szüntetni, e törekvések viszont kemény ellenállásba ütköztek. Ugyanakkor nem látszott jele annak, hogy bárki is hozzálátna a képzési cél tisztázásához. 1948 tavaszának végén a tantervvita második fordulója borús légkörben kezdődött. Május 24-én — amikor a szervezeti szabályzat szerint esedékes osztályelnök-választást kellett megejteni — jutott tudomására az oktatói karnak, hogy a betegszabadságon levő Varga-Kiss Ernő osztályelnököt az FM állásából felfüggesztette. A tantervi vita a másodlagos kérdés — a szakosodás — körül zajlott, és az álláspontok nehezen közeledtek, mert az elsődleges cél és kérdés: hol hasznosítják majd tudásukat a végzettek, homályban maradt. Az osztályok egyetértettek abban, hogy a jövőben több specialistára lesz szükség, de továbbra sem sikerült közös nevezőre jutniuk az általános képzés időtartamában, illetve a szakosodás kezdetében. Az óvári osztály változatlanul azon a véleményen volt, hogy az általános képzés nyolc félévre 177
