Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)

4. Az akadémia a trianoni békeszerződés után (1920-1942)

kitérni”, de van, ami magyarázatra szorul. így pl. a statisztika, amely valamikor önálló tárgy volt, majd később megszüntették, aminek az lett a következménye, hogy a Statisztikai Hivatal fogalmazói közé nem kerülhettek be az okleveles gazdák, és ezzel „nagyot veszített... tíz agrár Magyarország statisztikája” is. A másik — eddig mostohán kezelt — tárgy a kertészet volt. Holott „a mezőgazdasági termelés módszertana terén azt a szerepet tölti be, mint az orvostudomány körében a sebészet. Talán még annál is többet. Az emberi beavatkozás maximumát a növények és fajok életébe. Üzemileg... négyszeres, ötszörös intenzitást jelent a szántóföldi termeléssel szemben. A jól kezelt kerti üzem... mezőgazdaságunk egyik legfejlődőképesebb ága. Népélelmezés és... export szempontjából a kertészet elsőrendű fontosságú”. Érvelése emlékeztet a kitűnő Szlávik Endrének, az akadémiai kertészet vezetőjének a szavaira. Előadta a kertészetet, a szőlészetet és a baromfitenyésztést is, de tanári státust nem kaphatott, mert nem volt kertészeti tanszék. Nem véletlen, hogy — előmeneteli lehetőség hiányában — 1938-ban elfogadta a bajai középfokú kertészképző iskola igazgatói székét, pedig az Óvárott töltött húsz év alatt „összenőtt” a város és a környék lakóival is.298

A tanterv egyik érdekes stúdiuma a VI. félév „egyhuzamban tartott” (másfél órás) tárgya: ,,a tropikus mezőgazdaság tanulságai különös tekintettel a szárazságban való gazdálkodásra”.

A filozófia nem szerepel önálló tárgyként, ezért a közgazdaságtan „kénytelen pótolni a hiányzó logikai és a tudományos módszereket tárgyaló stúdiumokat is”.299

160