Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)
4. Az akadémia a trianoni békeszerződés után (1920-1942)
petést kelthetett. Óvár neve a nemzetközi agrártudományos életben jól csengett; oktatói joggal várták el tehát, hogy a hazai hivatalos és szakmai élet is felsőfokú oktatási (és egyben tudományos) intézményként tartsa számon még akkor is, ha akadémia a neve. Ezért állapította meg „sajnálattal” az oktatói kar, hogy neve nem szerepel a hazai főiskolák közt abban a VKM által a külföld számára összeállított kötetben, amely ugyanakkor más tárcákhoz tartozó olyan felsőoktatási intézményeket ismertet, mint pl. a bábaképző.287 1941-ben még egy olyan eset fordult elő, ami — a közép- és felsőoktatási intézmények határának elmosásával sértette az akadémia tanárait. Az FM ennek az évnek a nyarán leiratban kérte az akadémia tanárait, hogy lépjenek be a MGOE-be.288 Az oktatói kar — elismerve az egyesület szerepét az akadémia ügyének felkarolásában — 1941. szeptember 23-i ülésén „elhatározta, hogy minden egyes tag belép az egyesületbe”. Éppen ekkoriban volt alakulóban a „gazdasági szaktanári szakosztály”, és ezért ebbe osztotta volna be az egyesület az akadémiai oktatókat is, a közép- és alsó fokú oktatási intézmények tanáraival együtt. Ezt Révy Dezső a következő — október 30-i — kari ülésen közölte, egyben kifejtette saját álláspontját is, miszerint ,,a közép- és alsó fokú intézmények és azok tanárai iránt érzett őszinte nagyrabecsülés ellenére sem tartja a gazdasági tanárok fogalmának a gazdasági akadémiai tanári kar tagjaira való kiterjesztését szerencsésnek, sem az akadémiák főiskolai jellegével összeegyeztethetőnek, közös érdekképviseleti szerv létesítését pedig szükségtelennek, sőt részben aggályosnak tekintené”. E helyes állásponttal az oktatói kar egyetértett; az egyesületbe belép, mert a volt tanítványok, gazdatisztek érdekeinek pártolásával egyetért, de a „tanári” szakosztályon kívül óhajt maradni. Új helyzetek — új remények A béke utolsó esztendejében, 1938-ban a Trianonban elvett északi területek egy részét a nagyhatalmak visszacsatolták az országhoz. Bizakodó hangulat uralkodott el; úgy tűnt, a területgyarapodáson és sok rokoni kötelék összekapcsolódásán kívül a nagyhatalmi egyezmények a háború sötét fellegeit is szertefoszlatják. Kassa visszatérése a szakoktatás terén teljesen új helyzetet teremtett. 1918-ig itt gazdasági akadémia működött, most tehát nyilván megnyitja újból kapuit, s ez nyilvánvalóan közelről érinti a főiskolai rangemelésért csatázó három akadémiát is, aminek a rohamai a korábbinál hangosabban és erőteljesebben bontakoztak ki a MGOE tavaszi közgyűlésén. Itt Faber György ügyvezető igazgató jelentette be, hogy „ezennel megindítjuk erőteljes mozgalmunkat a gazdasági akadémiák négy évre való felemelése érdekében. Eddig azzal hárították el az átszervezést, hogy az pénzkérdés...” Továbbá, „a fiatal gyakornokok és tanárok helyzete kétségbeejtő. Magyaróvárott 4 gyakornok közül a legfiatalabb 34, a legidősebb 41 éves. ”289 Most, az új helyzetben az akadémiák latolgatták a lehetőségeket és közös fellépésre készülődtek. Vajon mind a négy akadémiát főiskolai rangra kell emelni, vagy csak az egyiket? Melyik legyen az? Esetleg Kassán csak a negyedik évfolyam indul, és ide iratkoznának be a többi akadémiák harmadik évfolyamáról? Keszthely szerint olcsóbb, ha mindhárom akadémián kiépítik a negyedik évfolyamot, mintha Kassán csak ezt állítanák fel. Óvárott 1939. január 19-én foglalkozott az oktatói testület e kérdéssel. Világhy Károly szerint csak részletes számítások alapján lehetne nyilatkozni arról, hogy melyik megoldás lenne olcsóbb. Ennek hiányában — a debreceni akadémiával közösen —• „javasolja az oktatás 4 évre való felemelését és a főiskolai szint megadását mind a három jelenlegi akadémián és Kassán is”. Ha az ország pénzügyi helyzete ezt nem engedné meg, akkor „létesíttessék Kassán közös IV. évfolyam”, majd fokozatosan építendő ki a többi akadémián a főiskola.290 Az FM azonban Kassán nem nyitotta meg az akadémiát, hanem mezőgazdasági középiskolát állított fel, amely egyúttal gyakorlóiskolául szolgált az 1942-ben indított Gazdasági Tanárképző Szaktanfolyamnak; ezen végre okleveles gazdák is részt vehettek.291 Sokkal meglepőbb helyzet állt elő az ötödikként — 1869-ben — alapított gazdasági akadémia — 158
