Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)

4. Az akadémia a trianoni békeszerződés után (1920-1942)

lyos elképzelést röppentett fel, miszerint a Dunántúl két gazdasági akadémiája közül az egyik megmarad, a másikat átalakítják középfokú mezőgazdasági iskolává.TM Ugyanekkoriban — 1933 júniusában — Kállay Miklós földművelésügyi miniszter Óvárott tartózkodott. Látogatásában kifejeződött Óvár megerősítése is. De maga a tárca is ekkor kezdett megerősödni, érződött az óvatos eltávolodás és függetlenedés szándéka az OMGE-től.

Groffits — értékelve Kállay Miklós látogatásának jelentőségét — nem csupán azt emelte ki, hogy utoljára két évtizede láttak Óvár falai földművelésügyi minisztert, hanem elmondta azt is, hogy az „óvári akadémia vezető szerepét a jövőben is meg kívánja tartani”. A debreceni javaslat azonban még döntésre várt, ezért szükségesnek látta hozzátenni: „Módot kell tanálni arra, hogy... legkésőbb akkor, amikor a debreceni akadémia egyetemi fakultássá alakul, a magyaróvári kísérletügyi intézményekkel szoros együttműködésben, önálló gazdasági főiskolává fejlődhessen”, természetesen a Földmívelésügyi Minisztérium fennhatósága alatt, mert a kutatóintézetekkel csakis így lehet „harmonikus együttműködése”.219

Néhány hónap múlva a debreceni kísérlet füstbe szállt, és megindulhatott a három érdekelt akadémia közös munkája a reform érdekében. Tárgyalási alapnak a keszthelyi akadémia a magyaróvári emlékiratot fogadta el, „és a felsőfokú mezőgazdasági szakoktatás korszerű reformjának az előkészítésére akadémiánként 3—3 tagú bizottság delegálását javasolja és a saját kiküldötteit Palotay Dénes, Juhos Lajos és Vladár Endre tanárokban nevezte meg”. A keszthelyiek válaszát az óvári tanári testület örömmel fogadta; a maga részéről Bittera, Karkovány és Vutskits kiküldését döntötte el.220

Groffits ezután a legközelebbi tanári ülésen — finoman célozva a debreceni sikertelenségre — megjegyezte, hogy „az ország jelenlegi súlyos gazdasági helyzete a szakoktatási intézmények nagyobb arányú fejlesztését ez idő szerint szinte lehetetlenné teszi, s ezért a meglevő szakoktatási intézmények harmonikus és intenzív együttműködésére” kell a hangsúlyt helyezni.221

A műegyetemi törvény (1934:X. te.)

Végre, az önmagában életképtelen Közgazdaságtudományi Kar sorsa eldőlt: beolvadt az 1934:X. te.-vei létrehozott József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe; s ezzel szertefoszlottak az akadémiákat fenyegető sötét felhők. Maga a törvényjavaslat előterjesztője, Balogh Elemér biztatóan szólt az akadémiák jövőjéről. Szerinte leghelyesebb lenne, ha a debreceni akadémia beolvadna az ottani egyetembe, a keszthelyi akadémiából szántóföldi kertészeti, az óváriból pedig négy évfolyamú főiskola szerveződnék.222

A törvény parlamenti vitájában borús hangok is elhangzottak, voltak, akik az „akadémia alkonyáról” beszéltek, mert a javaslat több állami állást egyetemi diplomához kötött, s ily módon csökkentette az akadémiai végzettségűek elhelyezkedési lehetőségeit.223 Érdekükben Világhy Károly224 a sajtóban emelte fel szavát, a felsőházban pedig Albrecht főherceg, „az alapító család nevében a földmívelésügyi miniszterhez fordult, megnyugtatást kérve, hogy a törvényjavaslat intézkedései nem veszélyeztetik a 116 éves intézmény további benépesítését”. Az aggályokat nem a földművelésügyi, hanem Hóman kultuszminiszter avval igyekezett eloszlatni, hogy egészséges kooperáció létesül az akadémiák és a műegyetemi mezőgazdasági osztály között: az egyetemi hallgatók első évüket valamely akadémián töltik. Az akadémiai diplomások pedig meghatározott tárgyak hallgatásával és kiegészítő vizsgákkal egyetemi oklevelet szerezhetnek és doktorálhatnak is. Az akadémiai hallgatók túlnyomó része egyébként is gyakorlati gazdasági pályán kíván elhelyezkedni.225

3. AZ UTOLSÓ AKADÉMIAI REFORM (1935-1942)

Új helyzet, új tanulmányi rend — és Óvár kezdeményezései Az 1934/35. tanévet megnyitó beszédét Groffits a változások ismertetésének szentelte. Lényeges újdonság lesz, hogy a műegyetemi törvény kapcsolatot létesít az akadémiákkal: az egyetemi mezőgazdasági osztály hallgatói az /. — túlnyomórészt gyakorlati — évüket valamely akadémián végzik. En-147