Magyar Béla - Olajos Csongorné - Précsényi Árpád (szerk.): A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Évkönyve, 1973/74-1977/78
II. ÖT ESZTENDŐ FŐBB ESEMÉNYEI
A közlekedésépítési és a mélyépítő ipar vállalatai ezekben az években is egyre több végzett üzemmérnököt igényeltek; az 1970/1971. tanévtől kikerült végzettjeink jó felkészültségükkel és munkájukkal megalapozták a képzés iparági elismerését. Ilyen körülmények között rendkívül sajnálatos volt, hogy különösen a hídépítési és fenntartási valamint a vasútépítési és fenntartási szakra nem minden évben volt elegendő és eredményes felvételi vizsgát tett jelentkező. így az említett két szakon a tervezett kétkét tanulókör helyett csak egyet-egyet tudott a kar indítani. A felsőoktatás szervezeti és tartalmi korszerűsítését célzó párt- és kormányhatározatok szellemében a hatékonyabb, integrált oktatásnak megfelelő intézet-osztály szervezetre a kar az áttelepüléssel egyidőben, az 1977/78-as tanévkezdéssel egyidejűleg tért át, és Közlekedésépítési Intézetté szerveződött. A korábbi négy tanszék — dr. Klatsmányi Tibor, dr. Krizsán Gyula, dr. Stadler Tamás és dr. Varga László vezetésével osztályokká alakult. Ekkor került sor az Általános Építési Osztály megszervezésére dr. Tallós Elemér főisk. tanár vezetésével, és ekkor alakult meg a Közlekedésépítési Laboratórium. Az 1973/74 — 1977/78. tanévekben a kar, majd az intézet oktatói és dolgozói létszáma alapvetően nem változott, átlagosan 52—55 oktató és 33—36 más beosztású dolgozó szolgálta a közlekedésépítési üzemmérnökök képzését. A jelentős előrelépés a belső arányok megváltozásában jelentkezett: az ötéves időszak elején az oktatók és dolgozók létszámának 20—30%-a volt másodállású vagy részfoglalkozású, ez az arány az 1977. évi áttelepülés után 4%-ra csökkent. Az áttelepülési nem vállaló oktatók és a kartól megváló más dolgozók budapesti elhelyezése érdekében végzett kari és főhatósági munka teljes sikerrel, az érintettek megelégedésével fejeződött be. Az áttelepüléssel az oktató-nevelő és a tudományos munka tárgyi feltételei is jelentősen javultak a budapesti ideiglenes ellátottsághoz képest. Az oktatási épületekben az intézet osztályai és titkársága kényelmes, kulturált elhelyezésben részesült. A gyakorlati oktatás színhelyei közül a geodéziai, a geotechnikai és részben az útépítési laboratóriumok már 1977. őszétől fogadták a hallgatókat. A hídépítési laboratóriumok berendezési, felszerelési munkálatai az áttelepülést követő időszakban fejeződnek be. 57
