Magyar Béla - Olajos Csongorné - Précsényi Árpád (szerk.): A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Évkönyve, 1973/74-1977/78

II. ÖT ESZTENDŐ FŐBB ESEMÉNYEI

vagy pl. az áttelepülők lakásigénye és a kielégítés lehetőségei. így természetes, hogy a főiskola vezetői, testületi szervei rendszeresen foglalkoztak e kérdésekkel: az 1974. februári tanácsülés tárgyalta pl. a Győr megyei várossal kötendő, döntően a lakásügyekkel foglalkozó együttműködési megállapodás, továbbá az oktatói állásokra kiírandó pályázat elveit.

Az áttelepülés oktatásszervezési feladatainak ellátására a főigazgatótól Kisbakonyi József tanszékvezető főisk. docens kapott megbízást, a technikai feladatokkal az időközben megszervezett, Mészáros Komáromy László főigazgatóhelyettes vezetésével működő Áttelepülési Bizottság foglalkozott. Megkezdődtek a postaüzemi szakirányú üzemmérnökképzés bevezetését szolgáló munkálatok is.

1974. márciusa jelentős állomás a főiskola életében: a Művelődésügyi Minisztériumban országos és helyi, állami és pártszervek képviselői,

Győrött pedig a megyei párt VB tárgyalták meg a főiskola időszerű kérdéseit. A minisztériumi értekezlet állásfoglalásait a tanácsülésen a főigazgató ismertette, ezek közül a legfontosabbak voltak:

— az 1974/75-ös tanévvel a főiskola és nem annak egy részlege kezdi meg

Győrött a működését, ettől kezdve a főiskola központja Győr lesz;

— az 1974-ben Győrött induló oktatásnak szervezetileg már a korszerűbb

formát kell megalapoznia.

1974. május 2-án a Főigazgatói Tanács kibővített ülést tartott. Ezen emlékezett meg a főigazgató a főiskola létesítésében kimagasló érdemeket szerzett dr. Csanádi György akadémikus, közlekedés- és postaügyi miniszter elhuny tárói.

Ebben a hónapban iktatták tisztébe Kovács Gyulát a központi szervezeti egységként kialakított Személyzeti Osztály vezetőjét, és az ekkor tartott tanácsülésen mutatta be Mester Sándor, a KÖZTI grafikusművésze, a főiskolai jelvényre vonatkozó terveit.

Az áttelepülés első ütemét megelőző nyári hónapok is rendkívüli jelentőségű és mennyiségű munkát adtak a főiskola vezetőinek, testületi szerveinek, oktatóinak és más beosztású dolgozóinak.

A tanácsülések egyik legfontosabb témája a személyi és szervezeti kérdésekben való állásfoglalások, javaslatok kialakítása volt. Ezeknek eredményeként tárgyalta júniusban a tanács az 1974. évi oktatói állásokra benyújtott pályázatokat, és titkos szavazással nyilvánított véleményt 47 pályázó ügyében. A júliusi rendkívüli ülésen, amelyen részt vett az Oktatási Minisztérium képviselője, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium megfigyelője valamint a Győr-Sopron megyei pártbizottság képviselője, a tanács véleményt nyilvá27