Magyar Béla - Olajos Csongorné - Précsényi Árpád (szerk.): A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Évkönyve, 1973/74-1977/78
VI. A TUDOMÁNYOS MUNKA
VI. A TUDOMÁNYOS MUNKA A KTMF szervezeti és működési szabályzatának A főiskola feladatai című részében — többi között — szerepel az alábbi két bekezdés is: „A főiskola az oktató-nevelő munka korszerű színvonalon tartása, valamint a társadalmi haladás szolgálata érdekében a képzés irányával megegyező szakterületen részt vesz a fejlesztő és kutatómunkában, figyelemmel kíséri, terjeszti a tudomány és technika új eredményeit.”, továbbá tyA főiskola oktató-nevelő és tudományos kutatómunkájában — az erre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően - együttműködik az azonos szakterületű egyetemekkel, más felsőoktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel, vállalatokkal, üzemekkel; kapcsolatot tart külföldi felsőoktatási és tudományos intézményekkel, szervekkel.” A következőkben összefoglaljuk tudományos munkálkodásunk főbb jellemzőit és adatait, eseményeit; összeállítást közlünk oktatóink szakirodalmi tevékenységéről, szakelőadásairól; felsoroljuk az adott időszakban művelt jelentősebb témákat és a befejezett szerződéses munkákat; végül érzékeltetjük nemzetközi kapcsolataink alakulását. 1. Jellemzők, adatok A főiskolai kutatómunka elvi alapja az 1973/74 — 1977/78-as tanévek közötti időszakban is az MSZMP KB tudománypolitikai irányelvein nyugodott. Ennek megfelelően az oktatók tudományos tevékenysége közvetlen célként az oktató-nevelő munka korszerű színvonalon tartására, fejlesztésére irányult, de egyben igyekezett megfelelni az általánosabb célnak is: az eredmények segítsék elő a szocialista társadalomnak és a népgazdaság adott ágazatainak fejlődését. A tudományos munkák lényegében két forrásból táplálkoznak a KTMF-en is: az Oktatási Minisztérium céltámogatásából (TKFA) és a főiskolát megkereső intézményekkel, vállalatokkal kötött szerződéses megbízásokból. A kutatási munka, a tudományos tevékenység személyi és tárgyi feltételei a győri áttelepülés időszakában alapvető változáson mentek át. Több szervezeti egységnél lényegében csak az áttelepülést követő személyi fejlesztéssel és a laboratóriumok használatba vételével teremtődtek meg a 163
