Précsényi Árpád (szerk.): A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Évkönyve, 1968/69-1972/73
I. A FŐISKOLA ÉS JOGELŐDEINEK TÖRTÉNETE
A Főiskolai Tanács behatóan tárgyalta az egyesitett Főiskola első tanévéről készitett beszámolót. Örvendetes volt a hallgatói tanácstagok nagy aktivitása, munkánknak hallgatói megitélése. Irányt mutató felszólalásokkal vettek részt a Tanács munkájában a jelenlévő egyetemi és minisztériumi vezetők, a közlekedés- és postaügyi miniszter is. A Tanács - az elmúlt tanév munkájának értékelését követően - jóváhagyólag tudomásul vette a hajózási szak üzemmérnöki tantervének kidolgozását, egyetértett annak főhatósági előterjesztésével. így megnyílt a lehetőség arra, hogy a korábbi szaktechnikusi szintű képzés helyébe is a magasabb fokú képzés lépjen és a hajózási szak tengerésztiszti ágazatának hallgatói már üzemmérnökként végezhessenek. A Főigazgatói Tanács novemberi ülése A novemberi tanácsülésen számolt be a gazdasági igazgató annak az ellenőrzési munkának az eredményéről, amelyet a Művelődésügyi Minisztérium végzett a Főiskolán. Ez a minisztériumi költségvetési ellenőrzés jó alapot szolgáltatott arra, hogy megjelölje - az oktatás egységesítéséhez hasonlóan - a főiskolai gazdasági munka szükséges integrálásának irányait. A vizsgálat eredményeként intézkedési terv készült. Jelentős eseménye volt a Főiskola testnevelési- és sportéletében ez az időszak; ekkor tárgyalta a Tanács Pulai Ferenc vezető testnevelő tanár előterjesztésében a helyzetfeltáró tanulmányt. Mint az előterjesztés tartalmazta, a Főiskola testnevelési és sporthelyzete jelentős fejlesztést igényel. Indokolt ez a fejlesztés a győri áttelepülésig tartó átmeneti időszakban is. A Főiskola 3 egysége egyáltalán nem rendelkezik saját létesítménnyel, a testnevelési órák megtartására csak az egyébként is zsúfolt bérleményekben folyhatnak 52
