Précsényi Árpád (szerk.): A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Évkönyve, 1968/69-1972/73
I. A FŐISKOLA ÉS JOGELŐDEINEK TÖRTÉNETE
Az intézményt a főigazgató vezeti, a karok élén igazgatók állnak. A képzési idő a nappali tagozaton 3 év. A 3319/1966. Korm. számú határozat alapján a Főiskola építését 197 0. végéig meg kellett kezdeni. A beruházó a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, amely elsősorban szorgalmazta a Főiskolának, mint főképp közlekedési és távközlési szakembereket képző intézménynek létrejöttét; részt vett a főiskolai koncepció kialakításában és a közvetlen felügyeletet gyakorló Művelődésügyi Minisztériummal együttműködve segiti és támogatja végleges működési feltételeinek megteremtését. Noha Győrött a képzés csak az oktatás tárgyi feltételeinek létrejöttével indulhat meg, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - mint egyelőre egykaru intézmény - már 1968-ban Budapesten megkezdte működését. A sürgető népgazdasági igényre tekintettel - a 3188/1968. Korm. számú határozat értelmében - a Közlekedés-építési Kar keretében vasút-, ut-, hídépítési- és fenntartási szakokon az 1968/69-es tanévvel indult az oktatás 124 nappali tagozatos hallgatóval. A Főiskola Közlekedés-építési Karának megszervezését a Művelődésügyi Minisztérium Felsőoktatási Főosztályának felkérésére a Budapesti Műszaki Egyetem, ezen belül az Építőmérnöki Kar kezdte meg, és a Kar létrejöttéhez minden tekintetben hathatós támogatást adott. A KTMF Közlekedés-építési Kara számára a Budapesti Műszaki Egyetem a Budapest V., Szerb u. 23. sz. alatti épületében biztosította a tantermeket, a tanszékek és a hivatalok számára szükséges helyiségeket. A vidéki hallgatók elhelyezéséhez mintegy 80 diákszállói férőhelyet bocsátott rendelkezésre. Segítséget nyújtott ezenkívül az oktatás megindításához azzal is, hogy lehetővé tette a laboratóriumok használatát és elsősorban az Épitőmérnöki Kar oktatóinak és más dolgozóinak engedélyt adott a Karon fél-állás betöltésére. 27
