Précsényi Árpád (szerk.): A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Évkönyve, 1968/69-1972/73

IX. A FŐISKOLA GYŐRBEN

Győr lakóterületének tervezett északi irányú terjeszkedése a Főiskolát a város súlypontjába helyezi, ami számtalan előnnyel jár, ugyanakkor a jelenlegi telepitési előnyöket nem csorbítja. A tanulmányi épületek Az oktatás céljaira szolgáló tantermek, tanulóköri és konzul­tációs helyiségek a szakaszolt épitésre, illetve az oktatás lépcsőzetes indítására, valamint a karonkénti szervezés szempontjaira figyelem­mel, négy tanulmányi épületben helyezkednek el. Az egyes karok azonos szerkezetekkel készülő tanulmányi épü­letei között közvetlen kapcsolat létesül annak érdekében, hogy a kari létszámok arányában vagy az oktatásban esetleg később szükségessé váló változtatások lehetőségét biztosítsa. Az épületek a funkcionális követelményeknek megfelelően a következő rendszer szerinti elrendezésűek:- alagsor: gépészeti helyiségek, megosztott hőközpontok, eső­csatornák, szellőző gépházak, raktárak;- földszint: aula, előadótermek, tornatermek,- I-II. emelet: rajztermek,- Ill-VII. emelet: tanszékek, kari igazgatás. A tanulmányi épületek hármas rétegeződése - előadótermek, rajztermek, tanszékek, - lehetővé teszik a karok közti átoktatást és az egyes oktatási területek optimális arányának biztositását, a szaka­szos épitésből következő fokozatos oktatás-inditás mellett is. A laboratóriumok A gyakorlati oktatás és a kutatómunka céljaira szolgáló labo­ratóriumok három párhuzamos csarnoképületben és egy azokra merő­leges, azokat összekapcsoló kétszintes fejépületben lesznek. A labora-232

Next

/
Thumbnails
Contents