Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1989
1989. február 20., Főiskolai tanács rendkívüli ülése - 1. Javaslat a Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola önálló egyetemmé szervezésére. Előterjeszti: Dr. Kiscelli László - 2. A SZIKTMF véleménye A műszaki felsőoktatás tantervi irányelvei című vitaanyagról és a tantervkészítés aktuális feladatai. Előterjeszti: Dr. Rab Károly - 3. Intézet és tanszékek elnevezésének megváltoztatása Előterjeszti: Dr. Horváth András - 4. Szerződéses munkák szabályzatának módosítása. Előterjeszti: Dr. Koren Csaba - 5. Oktatói továbbképzési támogatások szabályzata. Előterjeszti. Dr. Vasvári István. - 6. Szabályzat a főiskolai dolgozók lakásépítésének és lakásvásárlásának munkáltatói támogatásáról. Előterjeszti: Dr. Horváth Károly - 7. Oktatói kilépések elemzése. Előterjeszti. Dr. Vasvári István - 8. Egyebek
3.2 melléklet, 26-27. old. 2.1 pont: nem szabad ilyen merev óraszámkereteket adni. A javasolt, szakirányok az Ybl Miklós Műszaki főiskola jelenlegi képzési rendjét, akarják kimerevíteni? 3.2 melléklet. 28. old. 3.2 pont: a főiskolákon is lehet más továbbképzési forma, mint a szaküzemmérnökképzés. Ez is fontos, akár interdiszciplináris formában is, de emellett gondolni keli üzemmérnök—üzemgazdász képzésbe <> és még egyéb továbbképzési formákra. > 3.3 melléklethez a 3.2 melléklethez fűzött összes kiegészítés érvényes azzal a kiegészítéssel, hogy ez az anyag az egyetemi oktatás kicsinyített mása. Nem alkalmas egy előrelátó új tanterv elkészítésének alapjául. 3.3 melléklet. 33. oldalon a számítás "alapja", képzése nincs összhangban a tantervi irányelvek 12. oldalán található 31. ponttal, ahol a heti maximális óraszámot max. 32 órában rögzíti. Itt min. 30, és max. 33 tanórával számol az anya^. Ez ismét nincs összhangban a képzésre fordított óraszám csökkentesének igényével. Továbbá nem tükröz elképzeléseket a moduláris tanterv felépítéséről, a hallgatói szabad választásról, az intézményi autonómiától. Nincs leírva, hogy mi tartozik az egyes tantárgycsoportokba. Mi tartozik például az általános értelmiségi feladatokra előkészítő tárgyak körébe? Az üzemmérnökképzésnél nincs leírva, hogy a szakmai törzsanyagba tartozó tárgyak alatt az egyetemi anyagban felsoi'olt tudományágakat érti—e, es ha igen, az egyetemi képzésnél miért nincsenek a társadalomtudományi tárgyak a szakmai törzsanyagba bevóve, holott az építő- és földmérő üzemmérnök-képzésnél ezeket külön belevették. Eltűnik a választhatóság határa a szakmai törzsanyag és a differenciált szakmai tananyag tárgyai között. A szakosodás (szakirány) és a tananyag felosztása közötti kapcsolat tisztázatlan. 3.4 A gépész, kohász és a közlekedési szak tantervi irányelvei A három szak egy bizottságba való összevonása hibás. A közlekedés egy sajátos folyamat, sajátos termékkel, sajátos interdiszciplináris tudományos alappal. a közlekedési szak szaktárgyainak a közlekedési folyamat megtervezéséhez, megoldásához, irányításához szükséges ismeretet kell tartalmaznia. Véleményünk szerint ezek: Matematika, mechanika, műszaki rajz, számítástechnika, informatika, operációkutatás, szervezéstan, statisztika, gazdaságtan, jogi ismeretek, közlekedés—technológia, közLekedés—technika elemei, anyagmozgatás, raktározás, csomagolás, kereskedelmi isméretek, áruismeret, közlekedési földrajz, vezetési ismeretek. , A közlekedési szak oktatási céljai leírásából ki kell hagyni a "műszaki" és "fordítási" szavakat. Az egységes felsőoktatás értelmében nem lehet kizárólagos "jogot,” előírni szigorlatokra. Hasonlóképpen meggondolandó, hogy a főiskoláról továbbtanulni szándékozókat különbözeti vizsgának vessék-e alá. Egyrészt a továbbtanulni szándékozó kockázata a későbbi megfelelés, ill. kudarc és vesztesség, másrészt idejétmúlt erről akkor beszélni, amikor felmerül a szabad beiratkozás kérdése. 3
