Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1985

1985. március 11., Főiskolai tanács rendes ülése - 1. Főiskolai oktató pályázatok. Előterjesztik: illetékes intézeti igazgatók - 2. A főiskola nevelési terve. Előterjeszti: Dr. Szekeres Tamás - 3. Szaküzemmérnök-képzési tantervek és tantárnyi programok. Előterjeszti: Dr. Szekeres Tamás - 4. A Légiforgalmi irányító szak tanterve és tantárgyi programja. Előterjeszti: Dr. Szekeres Tamás - 5. Beszámoló a főiskola 1984. évi gazdálkodásáról Előterjeszti: Dr. Kecskés Imre - 6. Beszámoló az 1984. évben végzett szerződéses tevékenységről Előterjeszti: Dr. Koren Csaba - 7. Beszámoló r faiskola nemzetközi kapcsolatairól és -z 1984. évi kiutazásokról és fogadásokról. Előterjeszti: Dr. Koren Csaba. - 8. Javaslat az 1985. évi gazdálkodási keretek felosztására. Előterjeszti: Dr. Kecskés Imre. - 9. Javaslat a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat módositására. Előterjeszti: Dr. Horváth Károly - 10. Tájékoztatás a hallgatók tanulmányi és vizsgaeredményeiről az 1984/85-ös tanév első félévében. Előterjeszti: Dr. Horváth Károly - 11. Egyebek

- 6 -- A hallgatók az ország különböző színvonalú középiskoláiból érkeznek, igy neveltségi szintjük is erősen differenciált.

Egy részük néhány évi munkavégzés után tanul tovább, igy társainál több gyakorlati tapasztalattal rendelkezik.

Hallgatóinkból az előzőekben vázolt peremfeltételek ismeretében kell három, illetve a műszaki tanár szakon négy év alatt teljesitmányképes szaktudású, szilárd marxista-leninista világnézetű, szocialista erkölcsű üzemmérnököt, műszaki pedagógust, társadalmi-közéleti embert, műszaki értelmiségit formálnunk.

Az I, év az átmenet szakasza a középiskolai kötöttségekből a, főiskola szabadabb tanulmányi rendjébe. A hallgatóknak ekkor kell megtanulniuk jegyzetelni, önállóbban tanulni, vizsgázni és ekkor illeszkednek be a főiskola közösségeibe. Egy részüknél e középiskolai ás otthoni kötöttségek megszűnése az első félévben rendszertelen tanulást, és a kollégisták, albérletben lakók esetében gyakran rapszódikus életvitelt eredményez.

A II. év a főiskolai életben önmagát kereső fiatal számára a forrongás időszaka. Ez az évfolyam jelenti általában a legtöbb nevelési problémát. A kritikai érzék fejlődése gyakran-túlzásokban is megnyilvánul.

A III. év a végzős hallgató üzemmérnöki személyiségének kialakulását jelerti. EkkJor késsiti el a hallgató o szakdolgozatát és ekkor tisztázódnak benne a hivatással kapcsolatos elképzelések, a főiskolai tanulmányokra épülő állandó önképzés szükségessége. /Ez a szakasz a műszaki tanároknál a III. - IV. évfolyamra tehető./

A Világnézeti nevelés területén számolnunk kell a hallgatók egy részének ideológiai közömbösségével, és egy részüknél a vallás hatásával. Az ifjúság véleményét azonban sokszor befolyásolják a külöldi útjaik során szerzett felületes tapasztalatok, a nyugati ,?f*ellazitó” célzatú rádióadások, illetve az idealizált szociaíizmuskép és a jelenlegi átmeneti társadalom ellentmondásainak meg nem értése.