Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1974
1974. október 8., Főiskolai tanács rendes ülése - 1. Tájékoztató a Főiskola szervezeti korszerűsítéséről. Előadó: Kanczler Gyula, az Oktatási Minisztérium Műszaki Egyetemi és Főiskolai Főosztályának vezetője.
22 -átcsoportosítása, akkor ezt lehetőség szerint egy jó hatásfokú és rövidebb átképző tanfolyamon, vagy a továbbképzésnek valamelyik fázisában meg lehessen tenni. Azért hallani halljanak mondjuk mechanikai alkalmazásokat más területekről is az üzemmérnökök, mint például az autógépészet, vagy a vasútgépészet köréből. Legyen meg tehát az általános előképzettségük, előkészítésük akkor is, hogyha az intézeti rendszerrel egy szükebb sávba szorítjuk a szakmai ismeretanyagukat és azokat az úgynevezett nem integrálható, de jellemző tárgyakat, amelyeket Kanczler elvtárs volt szives az előadásában emliteni. líindezen gondolatok után most egy konkrét javaslatom van. A létesítendő intézeti alternatívákra vonatkozóan én úgy látom, - ellentétben Fodor elvtársaal, - hogy az a rendszer valahogy egészségesebb lenne, ahol az ágazati, tehát közlekedési ágazati bontást alkalmaznánk. En a vasúti vonalat jól ismerem ás a vasútipart is, mert végül is onnan kerültem át. En úgy látom, hogyha egy oryan bontást alkalmazunk, hogy a vasúti közlekedési ágazatot, vagy a másik oldalt, a közúti közlekedési ágazatot tekintjük a bizonyos szakra orientált intézet bázisának, akkor ezzel már egy kicsit a konvertá- ALlitás lehetőségét biztosítottuk. Egy vasúti, vasútüzemi intézeti oktatásban részesült üzemmérnök az a LlAV-nál is Ugyanazt a jármüvet üzemelteti, - meg adott esetben, ha a népgazdaság igényei úgy kívánják, - a vasúti járműiparban is ugyanazt a közlekedési koncepciókat ás ahhoz kapcsolódó ismeretanyagot használja, kell hogy ismerje. Ebben a felállásban azt látom, hogy azt a másik problémát, amiről korábban volt szó, most nem említette Kanczler elvtárs. Azt jobban meg tudnám közelíteni ás ezzel tulajdonképpen egy támadási felületet, ami ennek az új, egyébként nagyon korszerű ás nagyon célravezető rendszernek a működése során fennállhat, ki tudnánk védeni. Ezeket szerettem volna csak mint gondolatokat elmondani, magához a napirendi anyaghoz. Köszönöm szépén. Dr. József Róbert; Tisztelt Elvtársak! Két kérdéssel szeretnék hozzászólni az elhangzottakhoz. Az első szorosan hozzátartozik a Főiskola szervezetének átalakításához. Azt hiszem, hogy nem lényegtelen kérdésről van szó. Nem lényegtelen az, hogy mennyire tudjuk a Főiskola oktatóinak, dolgozóinak támogatását egy ilyen szervezeti átrendezéshez megnyerni. Kanczler elvtárs azok között az indokok között melyek az új szervezeti struktúra kialakítását indokolják, elég nagy súllyal beszélt azokról a problémákról, amelyek, - valószínűleg minisztériumi szintről lévén szó, - országos tapasztalatok, valószinüleg a nagyobb tradíciókkal rendelkező egyetemekről. Ahogy elmondotta, léteznek olyan problémák, mint például a kis egységnek az érdekei, harcok az óraszámokért, a kis egység érdekeinek az oktatás érdekei fölé való helyezése. Magam részéről azért tartom perspektivikusnak és helyes döntésnek azt, hogy a Minisztérium éppen a mi Főiskolánkon kivánja kísérletezni a jövő szervezeti struktúráját. Nálunk nincsen annyira kialakult, annyira segyökeresedett rendszer. Meggyőződésem szerint a mi tanszékvezetőinknek vagy egységeink vezetőinek a mellénye még nem nőtt úgy hozzá, - mint esetleg nagyobb tradíciókkal rendelkező egyetemeken, ami a változást, a szervezeti alakítást lényegesen megnehezítené. Azt hiszem a kísérletezés ebből a szempontból szerencsés ás hiszem,hogy
