Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1974
1974. október 8., Főiskolai tanács rendes ülése - 1. Tájékoztató a Főiskola szervezeti korszerűsítéséről. Előadó: Kanczler Gyula, az Oktatási Minisztérium Műszaki Egyetemi és Főiskolai Főosztályának vezetője.
16 -támasztott igényből ás az igények; várható módosulásából kell kiindulni. A népgazdaság által támasztott igényt a szakemberszükségleti terv rögziti, amelynek összeállitása,a részleges igények felmérése, valamint a gazdasági tudományos fejlődés trendjének kiértékelése után történhet, mindkét módszer közelitő jellegű, alkalmazásuk pedig, konkrét adatok ismeretén kivül, átfogó gazdasági és politikai szemléletet igényel. A részleges ás helyi tények felmérését, összehasonlítását mindig különös mérlegelésnek kell alávetni a gazdasági, tudományos fejlődés távlati értékelésénél pedig nem nélkülözhető a nemzetközi összohasonlitás, a nemzetközi távlati tervek kiértékelése. A távlati igények kielégítésének kiindulópontja a felsőoktatási helyzet felméréséhez az érvényben lévő felsőoktatási struktúra és a színvonal. Ebből csak ennyit szerettem volna idézni azért, mert Kanczler elvtárs által elmondott vitaindító beszédben, helyzetközlésben azonos -jellegű gondolatokat és azonos jellegű módszert és módszerre való törekvést véltem felfedezni. Mondanivalómban a továbbiak menetét sajnos egyelőre még megszabja az a bennem lévő ösztönösség, hogy én a Főiskola érdekében eddig mintegy 9-10 éven át elsősorban mint tervező és tervezés irányitója működtem közre, de gondolom, hogy ezzel is némiképpen hozzá tudok járulni a tanácskozás sikeréhez és a helyzet reális értékeléséhez. El kell mondanom azt, hogy mai szemmel nézve a tervezés folyamata, lényegében befejezése után, mit tud ez a Főiskola. A főiskolák, egyetemek tervezésének történetét I960 óta kutatjuk. Ebben a kötetben benne van az is, hogy 11 államot, melyben benne vannak a népi demokratikus államok és Hollandig, Belgium, Finnország, NSZK, Egyesült Királyság, stb. felsőoktatási adatai, - állandóan összehasonlítva, figyelemmel kisértük, amennyiben az információ-áramlás ezt számunkra lehetővé tette. Ebből egyértelműen megállapítható az, hogy az 1960-as években olyan ugrásszerű hallgatói emelkedés következett be a vizsgált országokban és ebből következtetve az egész világon, ami tulajdonképpen a meglévő, felsőoktatási intézmények sorsát, a meglévő intézmények struktúráját, elsősorban az anyagi-műszaki bázis épülete, felszerelése, berendezése vonatkozásában, alapvetően befolyásolta. Ez annyit jelent, hogy ezek az intézmények, közel azonos időpontban, alkalmatlanokká váltak képzési célokra. Rendkivül sürgős ás rendkívüli volumenű fejlesztéseket kellett a felsőoktatási létesítményeknél végrehajtani. Var. abban egy olyan táblázat is, hogy pl Magyarország 1950-ben az egy fő hallgatóra költött mintegy 900 dollárról az 1971-es évben 4.500 dolláros ráfordításig ment el. Hihetetlen nagymértékű fejlődést és népgazdasági ráfordítást mutatnak mindezek az adatok. Ha most, a népgazdaság fejlődésével ilyen trend következik be, mint amit itt az előadói beszédben meghallgattunk, ez nyilvánvaló, hogy a ráfordításoknak további ütemét és további mennyiségi halmozását fogja jelenteni. Azt is hallottuk, hogy elő kell terjeszteni a felsőoktatás fejlesztésének a tervét 1980-ig a kormányhoz, gondolom és biztos vagyok benne, hogy ez nemcsak elsősorban az oktatási célok változása, a tanrendek változása, hanem, a mindezeket lehetővé tevő, anyagi-miszaki bázis változásával, folyamatos és korszerű fejlesztésével fag együttjárni. Enélkül nyilvánvalóan ez nem képzelhető cl. A Főiskola jellemzésével kezdeném. A Főiskola I860 fő nappali hallgató befogadásara készült és mintegy 70-75 százalékos kollégiumi kielégi+ukcséget tud biztosítani. A kollégiumról, úgy érzem, nincs M
