Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1973

1973. július 18., Főigazgatói tanács rendes ülése - 1. Főigazgatói tájékoztató, kari-tagozati igazgatói beszámoló az oktatáspolitikai határozat végrehajtásáról. A szeptember 30-ig terjedő időszak feladatainak meghatározása. - 2. A Főiskola 1973/74. tanévi munkaterve. Előadó: Dr. Hegedűs Gyula főigazgató - 3. Javaslat a Főiskola győri lakáskérdéseinek megoldására. Előadó: Tabiczky Zoltán gazd. igazgató - 4. A Jövő Üzemmérnöke szerkesztésének, kiadásának és terjesztésének kérdései. Előadó: Fiala Albert főigazgatóhelyettes - 5. Bejelentések, tájékoztatások.

- 4 -is nehézséget jelent.

Szegeden a tanulmányi ösztöndijak fizetésében furcsa gyakorlat alakult ki. Az ösztöndijat nemcsak a tanulmányi átlagtól, hanem az ismételt vizsgák számától is függővé teszik. Eljárásuk lényege a következő. Egy ismételt vizsga esetén a tanulmányi ösztöndij alsó határát fizetik. 2 i.v. mellett egy kategóriával alacsonyabb tanulmányi ösztöndijat adnak, 3 i.v. mellett az átlagtól függetlenül megvonják a tanulmányi ösztöndijat.

Itt emlitenénk meg, hogy hiányoljuk egy vezetéstudományi tantárgy oktatását. Ez a tárgy a vezetés problémáival foglalkozna, mint munkajog, emberismeret, pszichológia.

3/ A hallgatók hozzáállása a tanulmányi munkához

Az oktatásban résztvevő hallgatók összetétele rendkivül inhomogén. Szociális helyzetük és érdeklődési körük más és más. Politikai állásfoglalásuk nem mindig határozott, esetleg kifejezetten negativ. A klikkesedés, mint ahogy más felsőoktatási intézményekben, nálunk is megtalálható. Ezek a csoportok erősen csökkentik a közösségi munka hatékonyságát, és nem egyszer negativ irányban befolyásolják társaikat. Ezen csoportok hangadói elsősorban sportolók, illetve kiemelkedő eredményt elért hallgatók, akik különböző kedvezményeket élveznek. A számukra meglévő kod _ vezményeket esetenként károsan használják fel /sportkisérők nem indokolt célra való igénybevétele./ Lélektani szempontból érthető, hogy egyes erőszakosabb egyének egoizmusukkal törvényszerűen érvényesülnek, erkölcsileg viszont ez erősen elitélendő.

4/ Javaslataink, észrevételeink.

A felmérés során két olyan problémával találkoztunk, ami túlnő Főiskolánk keretein és az egész felsőoktatási rendszert érintik.

E két téma:

1/ Termelési gyakorlat

2/ Felvételi rendszer.

1/ A főképpen gyakorlati képzés szempontjából a nyári termelési gyakorlatok nem mindig tudják feladatukat betölteni. A rövid 2x1 hónap sok esetben nem illeszkedik szervesen az anyagba. Célszerűnek tartanánk gyökeres változtatással hosszú évekre megoldani ezt a problémát.

Hasznosnak véljük, hogy a sikeres felvételi vizsga után a hallgatók a tanulmányok megkezdése előtt 1 évet a profilnak megfelelő területen dolgozzanak. Ez lehetséges lenne a honvédség keretein belül is. Ezek után következne a 3+1 éves oktatási idő. Ez az idő a jelenlegi 3 éves tanulmányi időt egy 1 éves termelési gyakorlat időtartamával növelné.

Erre a termelési gyakorlatra a második év után kerülhetne sor. A termelési gyakorlat alatt a hallgatók konzultációs kapcsolatban állnának oktatóikkal. így tehát a hét 5 napját üzemben, 1 napját konzultációkkal töltenék.

Példaként említjük meg a GT-én működő Hajózási Szak szisztémáját, ahol a tanulmányok megkezdése előtt meghatározott időt hajón kell tölteni. Ez a forma Anglia több felsőoktatási intézményében is polgárjogot nyert.

Úgy gondoljuk, hogy ezzel az oktatási formával az elmélet és^a gyakorlat egységét sokkal inkább lehetne biztosítani. A kikerülő szakemberek a pályakezdés alkalmával kisebb nehézségekbe ütköznének.

2/ A jelenlegi felvételi rendszerben csak a jelölt matematikai és fizikai képességeit, ismereteit mérik fel. A középiskolai .jellemzések nem kielégitőek és nem elfogulatlanok,