Horváth Richárd (szer.): Feudáliskori gazdasági iratsorozat - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Segédletek 3. (Győr, 2004)
Bevezetés
Regeszták Levéltárunk forráskiadvány- és segédletkészítési koncepciójának hosszú távú célja a középkori (1526-ig keletkezett) oklevelek teljes szöveggel való megjelentetése, az 1527-1600 közötti időszak iratainak regesztákkal való feltárása, valamint az 1601-től kezdődő időszak darabszintü, regesztákat már nem tartalmazó, csupán a dátum-kibocsátó-jelzet adatokat felölelő mutatókkal való ellátása. Ennek megfelelően jelen kötetben a az ismertetett iratanyagban az 1527-től 1600-ig terjedő időszakból fennmaradt összes irat tájékoztató regesztáit közöljük. Ezek elkészítésekor nem forráskiadási célok voltak a meghatározóak, hanem a kutatók elsődleges, gyors tájékoztatása. Regesztáink semmiképp sem igyeznek pótolni az eredeti forrásokat, ennek megfelelően nem is tartalmazzák azok minden adatát, hanem az egyes iratok egyértelmű azonosítására törekszenek, megkímélve a kutatót nagyobb mennyiségű iratanyag esetlegesen meddő átforgatásától. Szerkezetükben, stílusukban leginkább a XIX-XX. század fordulóján a forráskiadási gyakorlatban elterjed ún. fejregesztákra hasonlítanak, tehát a legfontosabb nevek és az iratban foglalt események, jogi tények rögzítésén nem lépnek túl.15 Az alábbiakban következő regesztákban tehát a kutató az irat dátumát, keltezési helyét, kibocsátóját, rövid vázlatos tartalmát és pontos levéltári jelzetét találhatja meg, a dokumentumok külső képére és pecsételési módjára utaló megjegyzésekkel kiegészítve. A regeszták szövegezésében a latin terminusok alkalmazását és az eredeti szövegrészek idézését kerültük. A személy- és helyneveket - amennyiben erre lehetőség volt - magyarosított formában közöltük. Esetünkben - zömében tized- és jövedelemfelosztási listákról lévén szó - az általános és a fentebb meghatározott regesztázási elveknek megfelelően e lajstromok esetében csupán a típus és a település(ek) meghatározására szorítkoztunk. Sorozatunk korábbi köteteihez képest most anynyiban tértünk el, amennyiben a regesztákhoz német nyelvű fordításokat nem mellékeltünk. Ennek oka egyszerű: a káptalan birtokainak döntő többsége (Védeny kivételével) a mai országterületen helyezkedett el. 15 Hasonló elvek alapján készült levéltári segédletek már napvilágot láttak az elmúlt években. Vö. pl. Kóta Péter: Regeszták a vasvári káptalan levéltárának okleveleiről (1130) 1217-1526. (Vas megyei levéltári füzetek 8.) Szombathely, 1997. - A török kor, a kuruc kor, a nemesi felkelés, a királyi magyar nemesi testőrség iratainak levéltári segédlete. Összeállította: Farkas Gyöngyi. (Hadtörténelmi levéltári kiadványok) Budapest, 2000. - Tóth Krisztina: A Palásthy család levéltára 1256-1847. Kutatási segédlet. (Komárom- Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 7.) Esztergom, 2001. - Vajk: Pápoci prépostság - segédlet 19-34. 10
