Dreska Gábor: A pannonhalmi konvent hiteleshelyi működésének oklevéltára IV. (1500-1526) - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 19. (Győr, 2013)

Előszó

1 Előszó A pannonhalmi konvent hiteleshelyi működésének emlékeit bemutató oklevél­tár soron következő, immár negyedik része a XVI. század első negyedének időszakát öleli fel.1 A kötet az eddig alkalmazott, a monostor élén álló apátokhoz kötött kor­szakolásnak megfelelően Tolnai Máté apáti kinevezésének esztendejével kezdődik, bár nem öleli fel annak teljes működési idejét,1 2 hanem csak a hagyományosan a magyar középkor végének tartott mohácsi vereség időpontjáig jut. A záró dátum a terjedelmi szempontok mellett elsősorban a magyarországi levéltári gyakorlat egyik jellemző sajátosságával indokolható. Míg a Magyar Országos Levéltár immár tel­jes egészében digitalizált Diplomatikai Gyűjteményének segítségével3 a középkori magyar iratanyag darabszinten, sőt adatbázisként kutatható, és az oklevél kiadó­jára irányuló közvetlen keresésre is van lehetőség, addig az 1526 utáni időszakot illetően egy iratkibocsájtó szerv működésére fókuszáló és teljességre törekvő okle­véltár összeállítása jóval körülményesebb. Az évszám így tehát inkább a levéltári iratkezelés, mintsem a köztörténet szempontjából bír jelentőséggel, és a legkevésbé sem kívánja azt sugallni, hogy a hiteleshely működésében ekkor bármiféle változás történt volna. A jelen kötetbe összegyűjtött dokumentumok köre és azok kiadásának mód­szere a korábbi gyakorlathoz képest nem változott.4 Kisebb átrendeződés figyelhető meg azonban az iratok típusát illetően. A század elejétől, de különösen az 1510-es évek közepétől az eredetiben fennmaradt konventi kiadványok mellett egyre na­gyobb számban tűnnek fel a hiteleshelyi levéltárban megőrzött, a konventhez cím­zett parancs- és megkeresőlevelek. Az első ilyen darabok a XIV. század közepéről valók, de archiválásuk valószínűleg esetleges, illetve rövid távú volt, mivel egyetlen céljuk a hiteleshelyi eljárás jogszerűségének igazolása lehetett.5 Egy évszázaddal később azonban már funkcionális szerepet is kapott ezen dokumentumok megőr­zése: a zárt formátumú királyi parancslevelek, illetve bírói megkeresések némelyi­kének hátoldalára ugyanis feljegyezték az eljárás legfontosabb adatait. A királyi 1A pannonhalmi konvent hiteleshelyi működésének oklevéltára I—III. Győr, 2007-2010. (A továbbiakban: PhO.) A szerző az MTA-ELTE-PPKE Ókortudományi Kutatócsoport munkatársa. A kötet összeállítása a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (BO/00210/13/2) támogatásával készült. 2Tolnai életéről és tevékenységéről részletesen lásd: PRT III. 64-73. 3A Középkori Magyarország Levéltári Forrásainak Adatbázisa a www.mol.arcanum.hu/dldf címen érhető el. 4Az anyaggyűjtés az NKA 2231/510 és 3437/00035 számú pályázatainak támogatásával tör­tént. 5Vö. Eckhart Ferenc, Hiteleshelyek a középkori Magyarországon. Die glaubwürdigen Orte Ungarns im Mittelalter. Budapest, 2012. (Studia Notarialia Hungarica tom. XI.) 82. skk. A legkorábbi, a konventhez címzett bírói megkeresések: 1359 [PhO I. 335-337. (2)]; 1367 [PhO I. 344-345. (7)]; 1368 [PhO I. 189-191. (173)]. Kivételként említhető viszont Szécsényi Frank országbíró 1405. évi megkeresőlevele [PhO II. 31-33. (320)], amelyet nem a hiteleshelyi levéltár anyaga őrzött meg az utókor számára. I

Next

/
Thumbnails
Contents