Dreska Gábor: A pannonhalmi konvent hiteleshelyi működésének oklevéltára IV. (1500-1526) - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 19. (Győr, 2013)
Előszó
1 Előszó A pannonhalmi konvent hiteleshelyi működésének emlékeit bemutató oklevéltár soron következő, immár negyedik része a XVI. század első negyedének időszakát öleli fel.1 A kötet az eddig alkalmazott, a monostor élén álló apátokhoz kötött korszakolásnak megfelelően Tolnai Máté apáti kinevezésének esztendejével kezdődik, bár nem öleli fel annak teljes működési idejét,1 2 hanem csak a hagyományosan a magyar középkor végének tartott mohácsi vereség időpontjáig jut. A záró dátum a terjedelmi szempontok mellett elsősorban a magyarországi levéltári gyakorlat egyik jellemző sajátosságával indokolható. Míg a Magyar Országos Levéltár immár teljes egészében digitalizált Diplomatikai Gyűjteményének segítségével3 a középkori magyar iratanyag darabszinten, sőt adatbázisként kutatható, és az oklevél kiadójára irányuló közvetlen keresésre is van lehetőség, addig az 1526 utáni időszakot illetően egy iratkibocsájtó szerv működésére fókuszáló és teljességre törekvő oklevéltár összeállítása jóval körülményesebb. Az évszám így tehát inkább a levéltári iratkezelés, mintsem a köztörténet szempontjából bír jelentőséggel, és a legkevésbé sem kívánja azt sugallni, hogy a hiteleshely működésében ekkor bármiféle változás történt volna. A jelen kötetbe összegyűjtött dokumentumok köre és azok kiadásának módszere a korábbi gyakorlathoz képest nem változott.4 Kisebb átrendeződés figyelhető meg azonban az iratok típusát illetően. A század elejétől, de különösen az 1510-es évek közepétől az eredetiben fennmaradt konventi kiadványok mellett egyre nagyobb számban tűnnek fel a hiteleshelyi levéltárban megőrzött, a konventhez címzett parancs- és megkeresőlevelek. Az első ilyen darabok a XIV. század közepéről valók, de archiválásuk valószínűleg esetleges, illetve rövid távú volt, mivel egyetlen céljuk a hiteleshelyi eljárás jogszerűségének igazolása lehetett.5 Egy évszázaddal később azonban már funkcionális szerepet is kapott ezen dokumentumok megőrzése: a zárt formátumú királyi parancslevelek, illetve bírói megkeresések némelyikének hátoldalára ugyanis feljegyezték az eljárás legfontosabb adatait. A királyi 1A pannonhalmi konvent hiteleshelyi működésének oklevéltára I—III. Győr, 2007-2010. (A továbbiakban: PhO.) A szerző az MTA-ELTE-PPKE Ókortudományi Kutatócsoport munkatársa. A kötet összeállítása a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (BO/00210/13/2) támogatásával készült. 2Tolnai életéről és tevékenységéről részletesen lásd: PRT III. 64-73. 3A Középkori Magyarország Levéltári Forrásainak Adatbázisa a www.mol.arcanum.hu/dldf címen érhető el. 4Az anyaggyűjtés az NKA 2231/510 és 3437/00035 számú pályázatainak támogatásával történt. 5Vö. Eckhart Ferenc, Hiteleshelyek a középkori Magyarországon. Die glaubwürdigen Orte Ungarns im Mittelalter. Budapest, 2012. (Studia Notarialia Hungarica tom. XI.) 82. skk. A legkorábbi, a konventhez címzett bírói megkeresések: 1359 [PhO I. 335-337. (2)]; 1367 [PhO I. 344-345. (7)]; 1368 [PhO I. 189-191. (173)]. Kivételként említhető viszont Szécsényi Frank országbíró 1405. évi megkeresőlevele [PhO II. 31-33. (320)], amelyet nem a hiteleshelyi levéltár anyaga őrzött meg az utókor számára. I
