Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
II. "Ifjúságunk és elménk értesünknek idejétől fogván". Batthyány Ádám udvari műveltséte
94 „Ifjúságunk ... idejétől fogván’ hogy az ifjú főurat az áttérésre rávezetők között Poppel Éva jóakarói is voltak. Forró György jezsuita tartományfőnök szerint ugyanis Batthyány éppen Esterházy Miklós és Csáky László, valamint a környezetükben tartózkodó jezsuiták hatására kezdett el foglalkozni a katolizálás gondolatával.187 Mivel Batthyány Ádám nem volt jó viszonyban Csákyval, leginkább Esterházy példája és biztatása hathatott rá. Esterházy persze Poppel Éva előtt tagadta, hogy köze lett volna a dologhoz. „Adná Isten, hogy én volnék avagy lehettem való [volna] első eszköz Bottiani uram megtérésének, elszenvedném, úgy tetszik, az kegyelmed átkozódását érte” - írta később Batthyánynénak - „de ...az hit egyedül csak Isten ajándékja”.188 Annyit azonban bevallott, hogy „kicsiny eszköz lehettem abban”, és ha figyelembe vesszük, hogy például Poppel Évát is többször biztatta katolizálásra,189 valószínű, hogy a fiatal Batthyány áttérésében játszott szerepe sem lehetett olyan kicsiny, mint azt ő föltüntetni igyekezett. Fő szerepük Csákyval együtt mégis az lehetett, hogy Batthyány Ádámot a megfelelő személyekhez irányították, azokhoz, akik azután részleteiben is meggyőzték a katolikus hit egyedül üdvözítő volta felől. Ezek részben Magyarországon és Bécsben működő jezsuiták voltak, a legfontosabb szerepet azonban maga az érsek, Pázmány Péter játszotta. A jezsuita rend éves katalógusai szerint Csáky László udvarában, Pápán csupán 1631-től tartózkodtak jezsuiták, viszont a nádornál már 1621 óta működött a „Missio Palatinalis”.190 Éppen 1629-ben az itt működő atyák tevékenysége nyomán katolizált Thurzó Szaniszló két fia, Ádám és Mihály is.191 Batthyány Ádám megtéréséről azonban megállapította: „annyi bizonyos, hogy Pázmány Péter a túlzó hitbuzgóság útjára terelte őt” (TakáTS: Zrínyi Miklós nevelőanyja 123-126.). Az áttérés külső körülményeit végül a források alapján Iványi Béla (Iványi: Pázmány 6-19.), belső mozgatórugóit Fazekas István tisztázta (Fazekas: Bekehrung 300-302.; Fazekas: Áttérési irat 101-103.). - Ld. még: Magyar: Güssing 139-142.; Heltai János: Bethlen Péter és Pázmány. OSzKÉvk 1982-1983., 411-422.: 417-418.; KOVÁCS J. L.: Batthyány Ádám 74.; SziLASI: Batthyány Ádám 7-13.; Schimert: Pázmány; Koltai: Pázmány. - Téves az az állítás is, hogy már B. Ferenc katolizált volna gyermekeivel együtt (Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós. Bp. 1964., 2. kiad., 25.; Holl Béla: Hajnal Mátyás elmélkedő könyvének versei. ItK 74 (1970) 519-526.: 525.; Péter: Esterházy 158.; Péter: Gyermekek 44.). 187Forró György levele Marnavics Tomkó János boszniai püspöknek, Bécs, 1629. szept. 16.: Galla: Marnavics Tomkó 72. Vö. Fazekas: Bekehrung 299. lssEsterházy Miklós levele P. É.-nak, Kismarton, 1630. ápr. 4.: Iványi-Fazekas- Koltai: Pázmány 81. Vö. Fazekas: Bekehrung 299. 189P1. Esterházy Miklós levele P. É.-nak, Kismarton, 1629. jan. 24.: MOL P 1314. n° 12365. - Csáky László szintén sokszor próbálta az áttérésre rávenni P. É.-t: Takáts: Zrínyi Miklós nevelőanyja 25. 190LukáCS: Catalogi II. passim.
