Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
II. "Ifjúságunk és elménk értesünknek idejétől fogván". Batthyány Ádám udvari műveltséte
92 ,Ifjúságunk ... idejétől fogván' jobbra tanítson, hogy nem az Isten parancsolatjának megszegésére”.1 <!) (Mózes tízparancsolatának negyedik pontja ugyanis így szól: „Apádat és anyádat tiszteld!”) A személyes érzelmek és erkölcsi érvek ellenére azonban a viták magja anyagi természetű volt. Magdolna hozománya ugyanis az 1629. február 8-án kötött egyezség szerint 15000 forintot tett ki.179 180 Azért pontosan ennyit, mert ebből fizették ki azt az összeget, amelynek ellenében Csáky László és felesége 25 esztendőre megkapták zálogba a szentgotthárdi apátságot, amelynek zálogjogát addig Poppel Éva birtokolta. A kincstár és a mögötte álló Pázmány Péter már évek óta szerette volna visszaváltani, hogy jövedelméből egy jezsuita kollégiumot állítson föl, de az Esterházy Miklós segítségével létrejött megegyezés keresztülhúzta az érsek szándékát, és lehetővé tette, hogy a birtok a család tulajdonában maradjon, de katolikus kézben.181 Mivel azonban az apátságnak Batthyány Ádám is örököse lett volna, a tizenkilenc éves fiatalember ellenezte annak Csáky kezére kerülését, sőt az apai birtokokat is mielőbb szerette volna átvenni anyjától. A magyar jog szerint ugyan a nagykorúságot csak huszonnégy éves korában érte el, és akkor vehette át teljes joggal birtokai irányítását, de a szülők már korábban is megoszthatták birtokukat gyermekükkel. Ezt a fiúk általában korábban kívánták, mint szüleik, és ez a helyzet különösen özvegy anyák és fiaik között gyakran konfliktusba torkollott.182 Sok vitát megelőzhetett volna, ha Batthyány Ferenc hagyott volna maga után végrendeletet, de minden jel arra utal, hogy nem hagyott.183 így tehát Esterházy Miklós közvetítésével 179P. É. B. Á-nak, Németújvár, 1629. febr. 10.: MOL P 1314. n° 37944. Vő. Kovács J. L.: Batthyány Ádám 75. 180MOL P 1313. AA. Almárium I. Lad. 8. n° 140. 181A visszaváltás körül vitákról: Barta: Szentgotthárd 93. A király tanúsítványa a kifizetésről: MOL P 1313. AA. Almárium I. Lad. 8. n° 141.; ELTE EK Coll. Hevenesiana tóm. 62. pp. 169-173. - Csáky László még abban az évben elűzte a prédikátorokat az apátsági birtokokról (Vas megye panaszai Szemere Pál Abaúj megyei országgyűlési követ naplójában, 1638.: ELTE EK Coll. Kaprinayana A. tóm. 29. p. 282. 182Vö. Horn: Nemesi árvák 66-67. - Pl. Lorántffy Zsuzsannának is rossz volt a viszonya nagyobbik fiával, Rákóczi II. Györggyel: PÉTER: Lorántffy 64-65. 183Kincses Katalin szerint valószínűsíthető, hogy az 1629. évi birtokfölosztást „Batthyány Ferenc akarata szerint kötötték”, sőt „életében és utasítására”. Bizonyítékul azt hozta föl, hogy „Poppel Éva 1634. okt. 19-én Pápáról [helyesen: Dobráról] írt Batthyány Ádámnak: az özvegy férje akaratának megtartására inti fiát” (Kincses: Liktárium 15., 267.; Kincses: Batthyány Ferencné 65.). Itt azonban egészen másról volt szó. 1634. okt. 13-án, Rakicsányból írott levele szerint ugyanis B. A. már korábban néhány régi oklevelet keresett anyján, „úgymint a testamentomot és az Újvárnak donatióját”, amelyekről P. E. azt állította, hogy nála „nincsenek, hanem Ujvárott vannak. B. A. ezért arra kérte anyját, hogy jöjjön oda, és mutassa meg őket (P 1314. n° 2395.). A szóbanforgó oklevelek egyike Németújvár 1624. évi királyi adománylevele volt, a másik pedig föltehetően Batthyány
