Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
Előszó
8 Elősző ről,4 vele szemben pedig a magyarul is tudó Ivan Zolger monográfiája még az első' világháború előestéjén is az Ausztriai-ház udvartartásának egysége mellett érvelt.5 Efféle kérdések azonban pár év múlva, az Osztrák-Magyar Monarchia bukása után már nem vetődtek föl.6 A koraújkori magyar főúri udvarok bemutatására a XIX. század végi magyar történetírásban egyes - főként női - életrajzok keretében került sor.' Külön fejezetet szentelt a főúri életmódnak Acsády Ignác 1886-ban megjelent művelődéstörténeti összefoglalója, a Magyarország Budavár visszafoglalása korában,8 majd a témáról 1874 és 1895 között átfogó igényű monográfia is készült Radvánszky Béla tollából, melyben a tárgyi környezet és az ünnepi szokások leírása mellett egy rövidebb fejezet szólt az udvari személyzetről is.9 Végül az addigi kutatásokat jelentős mértékben kiegészítették Takáts Sándornak a XX. század első évtizedeiben megjelent könyvei és tanulmányai.10 Eközben az európai művelődéstörténeti érdeklődés is differenciálódott, mivel annak egyes részei, főként a társadalom- és a gazdaságtörténet külön szaktudományokká váltak. Ezeknek művelőit azonban mindenekelőtt a „haladás” története érdekelte, amelyben az udvari társadalmak kétségkívül nem sok szerepet játszottak. így azok a történészek, akik a koraújkorban mindenekelőtt a polgárság fölemelkedését, a középosztály kialakulását és az erős, bürokratikus központi kormányzat kezdeteit keresték, sokszor figyelmen kívül hagyták az udvarok társadalmi és jogi vonatkozásait. Az udvari jelenség kizárólag a művelődéstörténet részévé vált.11 Magyarországon azonban a sajátos viszonyok miatt mindez másként jelentkezett. Az udvarok szerepét itt mindenekelőtt a magyarság és a magyar kultúra sorsa felől közelítették meg. Csánki Dezsőnek Mátyás udvarában a művészetek és „erkölcsök elolaszosodosát” kellett mentegetni, Fógel József pedig arra hívta föl a figyelmet, hogy II. Ulászló udvarának12 „hangja és 4OSzK Kt Föl. Hung. 1225. Vö. Károlyi Árpád: Thallóczy Lajos élete és működése. Bp. 1937. 9. (A Thallóczy Lajos-Társaság kiadványai 3). 5Zolger: Hofstaat. Az 1917-ben megjelent munka még 1914 előtt készült. Ismertetése és kritikája: Wlassics Gyula: Az udvartartás jogi természete. Budapesti Szemle 172 (1917) 169-210. 6Az udvari státus jogi definíciójának későbbi elhanyagolásáról: Evans: Court 482. 7Pl. Szilágyi: Lorántfíy; Acsády Ignác: Széchy Mária 1610-1679. Bp. 1885. (MTÉ); Ipolyi: Nyáry Krisztina. 8Acsády Ignác: Magyarország 141-157. 9Radvánszky: Családélet I. 176-185. 10Főként: Takáts: Asszonyok; Takáts: Zrínyi Miklós nevelőanyja; Takáts: Nagyasszonyok. xlVö. Elias: Höfische Gesellschaft 19.; Asch: Court and Household 1-2. 12Csánki: Mátyás 574-578.
