Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
II. "Ifjúságunk és elménk értesünknek idejétől fogván". Batthyány Ádám udvari műveltséte
78 .Ifjúságunk ... idejétől fogván' lag azonban nem biztos, hogy jobban járt volna, hiszen kiskorú gyermekei gyámsága, tehát a teljes Batthyány-birodalom irányításának joga csak mint özvegyet illethette meg. Poppel Évát pedig egyébként sem olyan fából faragták, hogy félt volna a kihívásoktól. Ráadásul számíthatott férje hűséges familiárisaira, mint például Horváth Bálintra és Pethő Pálra.91 így tehát Poppel Éva 1625-ben azt a - korabeli gazdag asszonyok körében gyakori - lehetőséget választotta, hogy haláláig viseli elhalt férjének nevét és címét. Özvegyként és gyámként Poppel Éva férje halála után - a birtokigazgatás és az udvar irányításának általános feladatai mellett - rögtön két egymással összefüggő és előreláthatóan összeütközéseket tartogató feladattal került szembe. Az első a Batthyány gyerekek — főként a legidősebb fiú, Adám - fölnevelése, illetve kiházasítása volt, amely szorosan összefüggött egy másik, Poppel Éva által önként vállalt kísérlettel, környezetének evangélikus szellemben való megreformálásával. A végeredmény azonban Poppel Éva szempontjából egyik esetben sem volt teljesen sikeres. Batthyány Ferenc temetésen a prédikátorok szép számmal képviseltették magukat. Nem kevesebben, mint negyvenketten hirdettek ugyanis ez alkalommal igét, részben még a temetési menet indulása előtt Szalónakon, részben pedig a végtisztesség második napján, Batthyány Ferenc végső nyughelyének színhelyén, a németújvári templomban. Közülük húszán magyarul beszéltek, tizenheten németül, öten pedig horvátul.92 A magyarok inkább reformátusok voltak, a többiek pedig inkább a lutheri hitet vallották. Ez a sokszínűség nem volt véletlen. Az elhunythoz ugyanis a kálvinizmus állt közelebb, csakúgy mint magyar származású nemesi familiárisainak többségéhez, továbbá a környéken élő magyar végvári katonákhoz, hajdúkhoz és őrökhöz. A Batthyány-birtokokon élők számszerű többsége azonban az evangélikus hithez hajlott, és közéjük tartozott Batthyány Ferenc felesége, Lobkovicz Poppel Éva is. Batthyány Ferenc életében a fontosabb egyházszervezeti kérdésekben a patrónus szava döntött. Az ő birtokain ugyanis az evangélikus lelkészek is a református püspök alá tartoztak, aki mindig a Batthyány család birtokközpontjainak lelkészei közül került ki: Beythe István (1585-1612) és Kani9 b/óképpen az mostani időben ugyan szüksége is volna nagyságodnak egy böcsületes főemberre. Horváth Bálint uramat, Pethő Pál uramat az többi jóakaró szolgái közt hátra ne hagyja nagyságod”: Lengyel Boldizsár levele P. É.-hoz, Pápa, 1626. jan. 25.: Takáts: Zrínyi Miklós nevelőanyja 120-121. 92„Series materiarum [...] in funere domini Francisci Battyani etc.”: Iványi: Reformáció 322-337. n° 357. Másodpéldánya: MOL P 1320. 1/b. cs., ff. 28-31. Vö. Véghely: Történelmi adatok f. 24r. Akkor még állítólag a beszédek szövege is megvolt a körmendi levéltárban. Véghely az evangélikus lelkészek jelenlétéből arra a téves következtésre jutott, hogy B. Ferenc „evangélikus hitre hajolhatott”.
