Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)

II. "Ifjúságunk és elménk értesünknek idejétől fogván". Batthyány Ádám udvari műveltséte

Batthyány Ádám udvari műveltsége

73

resztül intézett volna a szlavón és stájer rendekhez, valamint a dunántúli megyékhez.59

Ez azonban nem mentette meg Batthyányi attól, hogy - miután a cseh rendek november 8-i fehérhegyi veresége után alapvetően megváltozott a hadihelyzet - a következő' hónapokban öt nagyobb vára közül egy időre hármat is elveszítsen. Először szlavóniai várát, Gerebent foglalta el Frangepán Miklós horvát bán 1621. február 9-én, „igen nagy erős hideg üdőben ..., mert semmi szolgáló nép nem vala benne, hanem a tiszttartók egynéhány gyülevész emberekkel rekesztettek vala belé a várban” - írta Pethő Gergely.60 Az uradalmat egyébként Frangepán hamarosan adományként is kérte a királytól, aki április 23-án a kérést jóváhagyva elrendelte, hogy Gerebent vegyék el Batthyánytól, majd június 8-án zálogba adta Frangepán Miklósnak.61

Eközben a Batthyány család Vas megyei birtokait 1621 januárjában a Dunántúlra betörő császári hadvezér, Rambaldo Collalto fenyegette. Hogy azonban Batthyány pártállása kétes lehetett, azt jelzi, hogy Collalto január 14-én Hodászról arra kérte Batthyány familiárisát, Horváth Bálintot, hogy a szomszédos Rohoncon engedélyezzen neki szállást. Horváth ezt urára hivatkozva elutasította.62 A császáriak másnap az ellenkező irányba, Szalónak felé indultak, de ostromra ott sem került sor, mert Collaltónak vissza kellett vonulnia.63

Néhány hónap múlva azonban új helyzet állt elő. 1621. május 27-én a császári katonák elfoglalták Kőszeget, majd Szombathely felé továbbhaladva kitérőt tettek Rohonc felé, részben, hogy - Collalto szavaival - „örömet okozzak nekik [katonáinak] a Batthyány-javak fölött”, részben pedig talán azért, hogy biztosítsa az osztrák tartományokkal való összeköttetést.64 Május 28- án kora hajnalban tehát Collalto a vele lévő Esterházy Miklóssal együtt „Rohonc alá méné, és azt is még vévé, kiben németeket hagya.”65 Esterházy azonnyomban sajátkezű levélben mentegetődzött Rohoncról Batthyány Ferenc előtt, akinek így írta le az eseményeket:

59TakátS: Zrínyi Miklós nevelőanyja 106.

60PethŐ: Krónika 193.

61MOL A 57. 7. kötet, p. 103.; Takáts: Zrínyi Miklós nevelőanyja 105.

62Nagy László: Adalékok Bethlen Gábor hadseregének dunántúli hadműveleteihez, 1619-1621. HK 7 (1960) 71-106.: 93.

63Dominkovits: Horváth Bálint 118.

64Rambaldo Collalto levele II. Ferdinándnak, Rohonc, 1621. máj. 28.: Gindely Antal: Okmánytár Bethlen Gábor fejedelem uralkodása történetéhez. Bp. 1890. 289. Vö. Gindely: Dreißigjähriges Krieg IV. 259.

65Pethö: Krónika 194.; Balogh Gyula-Reiszig Ede In: Vasvármegye 203.; Angyal Dávid. In: MNT VI. 312.