Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
I. "Őstől maradott jók". Udvarok és hagyományok
56 „Őstől maradott jók” hogy nem hiszi a Fiú és a Szentlélek örök istenségét”, tehát antitrinitárius.174 Ezzel kapcsolatban azonban már Thury Etele rámutatott arra, hogy az anabaptizmushoz hasonlóan, II. Miksa egy 1567-es rendeleté nyomán a kálvinizmus is üldözendőnek számított a korban, és a dunántúli protestáns lelkészek is egészen 1585-ig, Szegedi Máté sárvári püspök haláláig ügyeltek rá, hogy magukat az ágostai hitvalláshoz tartozónak mutassák. így történhetett hogy a később, az 1591- es csepregi hitvitán nyíltan Kálvin tanai mellett színt valló Beythe Istvánt 1585-ben még a lutheránus lelkészek választották meg püspökké.175 Egyébként Thury szerint Beythének Manlius által 1582-ben nyomtatott művei közül katekizmusa (Keörözteni tudomannak revid summaya) református állásponton helyezkedik el, agendájából pedig lehetetlen megállapítani a felekezeti hovatartozást.176 Hasonló állásponton volt Payr Sándor is, aki szerint Beythe István Batthyány Boldizsár életében nyilvánosan nem vallott színt hitvallásáról, de 1576-tól, németújvári működésének kezdetétől urát,lassan és óvatosan térítette át a kálvinistákhoz”.177 Batthyány Boldizsár hitvallása saját megnyilatkozás híján valóban nem eldönthető, sőt talán a kérdésfeltevés is helytelen, hiszen a magyarországi reformációban csak a XVI. század végére kristályosodtak ki a különféle irányzatok.178 Ezért Bobory Dóra, aki legújabban vizsgálta Batthyány Boldizsár felekezeti hovatartozását, helyesen állapította meg: „akármi is volt a meggyőződése, azt alapvetően megtartotta magának: nem lett szószólója, még kevésbé agresszív propagálója egyik irányzatnak sem.”179 A lényeget úgy foglalhatjuk össze, hogy Batthyány Boldizsár nyilvánosan a reformáció lutheri ágát követte és támogatta birtokain, de megértő érdeklődéssel fordult a protestantizmus egyéb irányzatai felé is. A kálvinizmus iránti rokonszenvének legnyomósabb bizonyítéka, hogy miután 1590. február 1-én elhunyt, és Németújváron eltemették, a Batthyány-birtokok papságának többsége a németújvári prédikátor, Beythe István vezérletével és Batthyány Boldizsár fia, Ferenc támogatásával nyíltan is református lett. 174Ungnád Dávid konstantinápolyi utazásai, ford., bev.: Kovács József László, jegyz.: Fenyvesi László-Kovács József László. Bp. 1986. 108. (Magyar Ritkaságok). 175Thury: Dunántúl 60., 63-64., 70-93. L. még Payr: Dunántúl 723. 176RMNy n° 516-517. Vő. Thury: Dunántúl 69. 177Payr: Dunántúl 200. 178Vö. Evans: Habsburg Monarchy 8-9. 179 Bobory Dóra: Batthyány Boldizsár és a reformáció. In: Szentírás, hagyomány, reformáció. Teológia- és egyháztörténeti tanulmányok. Szerk.: F. Romhányi Beatrix-Kendeffy Gábor. Bp. 2009. 241-251.: 251.
