Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
Függelék
Függelék 533 is tisztázatlan és ellentmondásos.268 Ezért az alábbiakban csak a megbízhatónak látszó adatokat vettük föl a genealógiába. 1. Alapi András = B. Margit, lásd fönt, D2. Al. István (em. 1460-1495), az esztergomi érsek provisora 1490 körül269 — Márta (em. 1495)270 A2. Benedek2'1 (em. 1477-1524)2'2 a kalocsai érsekség kormányzója 1502- 1505, máramarosi sókamaraispán 1505-1506, kincstartó 1506. ápr. 30. után-1509. jún. 4. előtt, 1510. aug. 3. után-1511. aug. 22. előtt, 1519. jún. 15. után-1520. máj. 12. előtt, budai várnagy 1511-1516273 = 1. szentléleki Kasztellánfi Margit (|1516. ápr. 9. előtt) = 2. ISTHVÁNFFY Katalin (em. 1521-1522)274 apósa: (1) szentléleki Kasztellánfi Ákos (em. 1457) sógora: (1) szentléleki Kasztellánfi Miklós (jT516. ápr. 9. előtt) gyerekei: Bl-6.275 268P1. Szluha Márton szerint az 1628-ban bárói címet kapott B. Ferenc ága „a szerzőkben kihalt”, ugyanakkor az általa összeállított családfa onnét eredezteti a pereszlényi „nemesi vonalat” (Szluha: Nyitra vármegye I. 95., 98-99.). - 1694. máj. 8-án Bécsben gróf В. II. Ádám nyilatkozatot tett Somogyi Ferenc magyar királyi titkár előtt, hogy a pereszlényi B. Ferenc és felesége, Nagyfalussy Dorottya (Jakiin Balázs kancellár és nyitrai püspök unokahúga) által zálogba vett Nyitra megyei Pereszlény birtok fölötti minden örökségi jogáról lemond. A B. Ferenc kérésére született nyilatkozatban azonban nincs szó arról, hogy a pereszlényi és németújvári B.-ak rokonok lennének (MOL A 57. 23. köt., pp. 252-254.). 269Csánki: Mátyás 536.; Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén. In: Uó: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Bp. 1981. 114-237.: 119. és passim. - Salamon Vince szerint ő (vagy testvére) alapította a horvátországi nagykemleki Alapi családot (Salamon Vince: Pótlék az Alapyak származásához és nemzedékrendéhez. Turul 12 [1894] 97-99.: 99.). 270Fügedi: Szentgyörgyi Vincze 267. 271Benedek 1500-ban „testvérével” („cum fratre”), В. Boldizsárral együtt kapott címert: MÓL DL 107672. (MOL P 1313. Major. Lad. 27. Diplomatica, n° 21.). Vö. Áldásy Antal: Batthyány Boldizsár és Benedek czímeres levele 1500-ból. Turul 12 (1894) 94-96. - A geresgáli B. családban is volt egy Benedek (Péter fia), aki 1468-ban adományul kapta a Somogy megyei Battyánt, Geresgált és más birtokokat (Csánki II. 663.; Szily: Battyányi család 23.; Szluha: Nyitra vármegye I. 95., 97.). 272MOL DL 101581. (1524). 273Fógel: II. Ulászló 56-58.; Fógel: II. Lajos 47-48.; Kubinyi: Bárók 203.; Soós Ferenc: Magyarország kincstartói 1340-1540. Bp. 1999. 55-61. 274MOL DL 93839. Isthvánffi Miklós egyik jegyzete szerint B. Benedek második felesége Isthvánffy Katalin volt, tőle született B. Farkas (Forgách: Commentarii 43.). - Szily Jenő szerint azonban a geresgáli B. családban is élt egy B. Benedek, akinek 1517-ben kisasszonyfalvai Isthvánffy Katalin volt a felesége. Vö. Szily: Istvánffy család 128.; Szily: Battyányi család 22.
