Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)

Függelék

Függelék 509 házastársunknak oly hatalmat, hogy azon uraságnak az hasonfelétb szabad akaratja szerent egyik fiunknak, akármelyiknek, Christófnak vagy Pálnak, avagy mind az kettőnek is együtt, ha kedvét keresik néki, bizonyos és illendő summában inscribálhassa. Mindazonáltal azt fönntartjuk, hogy kedves há­zastársunknak holta után az megírt uraságban, csak szintín az mitőlünk származandó, mindkét ágon való gyermekink succedáljanak egyenlőképpen, és ha (kit Isten eltávoztasson) in utroque sexu defectusok lenne, in eo casu az megírt uraság mindenestől az benne lévő minden, akármi névvel neve­zendő ingó és ingatlan jókkal együtt rederiváltassék az successio szerént az megírt két fiainkra, Christófra és Pálra s ezeknek mindkét ágon lévő succes­­sorira, melyet is virtute praesentium propria authoritate ex vi successionis legitime apprehendálhassanak, és jure ipsis incumbente bírhassanak. Hetedszer. Az mi illeti dobrai, muraiszombati és rakicsáni jószágink és tartományink, s mind benne lévő akármely névvel nevezendő ingó és ingatlan javainkat, jóllehet csak eredetek szerént láttatnak anyai őstől ma­radiaknak lenni, de tudni való dolog az, hogy az mi acquisitiónkkal annyira angeáltattak, hogy inkább az mi industriánknak méltóbban tulajdonéthatni őket. Eziránt is szabad dispositiónk lévén, mind az fölyül megírt jószágokat kicsintűl fogván nagyig legáljuk az mi kedves leányunknak, Bottyáni Bor­bálának, első asszonytól valónak és az ő mindkét ágon leendő successorinak egyenlőképpen, fönntartván az reciproca successiót in casu defectus illorum (kitől Isten oltalmazza őket) az megírt két fiaimra aequaliter és az ő mindkét ágon leendő successori[k]ra az szerént, mint az hatodik punctumban írván vagyon. Ezt is el nem hagytam, sőt ugyan per expressum committálván, hogy ha Isten az mi életünkben kedves leányunknak, Borbálának szerencsét parancsol, illendő házasétását, s avval járandó paraphernomját az ős atyai jószágból kiadjuk. Holtunk után penig ha történnék [házassága], azon testa­­mentomnak ereje szerént felyül megírt két fiaink azont minden tergiversatio nélkül praestálni tartozzanak. Nyolcadszor. Az szentgróti várat s minden pertinentiáit az benne levő minden jókkal együtt, akármely névvel neveztessenek, mint tulajdon magunk keresményit, magának [egyedül] fiamnak, Bottyáni Pálnak és az ő successorinak legáljuk in perpetuum, ebben is fönntartván az reciproca successiót az felül megírt két fiaink és successori között in casu defectus seminis illorum, quod Deus avertat. Kilencedszer. Az megírt jószágok állapotját, az directiókat, conser­­vátióit és minden circumstantiáit előszámlalni sok volna, sőt az változások bA hiteles példányban: „husonfelét”, a másolatban: „hasonfelét”. Utóbbi a helyes olva­sat, mert „hasonfele: ‘valaminek (szakasztott) fele’ ”. Vő. EMSzT IV. 1129.

Next

/
Thumbnails
Contents