Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
V. "Csak egy jó véget látunk". Élet és halál az udvarban
Élet és halál az udvarban 493 Az osztály tétel A Wittmann Katalinnal, majd a Küberg családdal folytatott közel két évtizedes pereskedés tehát a gyakorlatban nem befolyásolta a Batthyány birtokok tulajdonjogát. így Batthyány Kristóf és Pál számára 1660 őszén, miután - ha nem is teljesen törvényes módon - „megegyeztek” húgukkal és mostohaanyjukkal, illetve mostohatestvérükkel, nem maradt más hátra, mint örökségük egymás között való fölosztása. Pál ezt ismételten sürgette is. „Az várban való házaknak felosztásokat is mi okbul halasztja kegyelmed ily sokára, nem tudom. Én ... ha csak magamon állana, úgy tennék, hogy semmiben gondviseletlenségünk vagy késedelmességünk miatt se én, se Kegyelmed jövendőben is meg ne károsodnék”438 439 - írta 1660. október 22-én. Az általa kívánt osztálytétel azonban - nem tudjuk miért - még majdnem két évig, egészen 1662. július 21-ig váratott magára. E napra kelteződött ugyanis az az irat, amelyben a két Batthyány fiú részletekbe menően, a jobbágyporták, rétek és erdők fölsorolásával fölosztotta egymás között a németújvári és a rohonc-szalónaki uradalmakat. A várakat is két egyenlő részre osztották, a szalónakit szobánként, a rohoncit észak-déli középső tengelye mentén, Németújvárat pedig úgy, hogy az alsóvárból, a felsővárból és a pincékből is egyenlő rész jusson mindkettőjüknek. Szenteleken a pince Kristófé, míg a majorház Pálé lett. A körmendi uradalmat teljes egészében Kristóf kapta meg, míg a németújvári uradalom csákányi része és az Őrség Pál birtokába került.440 Az osztálytétel majdnem három évszázadra alapvetően meghatározta a Batthyány család birtokviszonyait. Többek között ennek volt köszönhető, hogy később Körmend vált a Kristóftól származó hercegi ág hitbizományának központi uradalmává, és így a Batthyány-Strattmann hercegek székhelyévé. Végül az udvar és a birtokok mellett meg kell emlékeznünk Batthyány Adám hagyatékának még egy eleméről, amelyet talán örökösei nem, de ő maga annál többre becsült. Végrendeletében ugyanis külön fejezetet szentelt a családi levéltárnak, amelyet Kristóf fiára hagyott, és figyelmeztette, „hogy az leveleket szorgalmatosán conserválja, és ha mikor őket látni kölletik, meghitt, hithű ember adhibeáljon [lásson] hozzá, az mostani világnak hízelkedőire azokat nem bátorságos bíznia.”441 Bár a későbbiekben Batthyány 438MOL P 1313. Major. Lad. 34. Matrimonialia n° 47. - A kifizetésről Id. B. Kristóf följegyzését az 1672. évi szerződés hátán: uo. n° 23. 439B. Pál levele B. Kristófnak, Németújvár, 1660. okt. 22.: MOL P 1314. n° 5212. 440Div 1662. Vö. Zimányi: Güssing 26.; ZimáNYI: Rohonc-Szalónak 23. - A nem közösen örökölt szentgróti és borostyánkői uradalmak nem képezték részét ezen osztálytételnek. 441BÁVégr.
