Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
V. "Csak egy jó véget látunk". Élet és halál az udvarban
Élet és halál az udvarban 479 „az jó és hű szolgákat azon renden és módon, valamint az jószágok fognak ... kinek-kinek specificáltatni, residentiájoknak rendi szerént magok mellett megtartsák, mindeniknek illendő böcsületit megadván, azoknak szolgálat jókat vegyék, azminthogy azon jó és hű szolgáknak is committáljuk, hogy asszonyokat és urokat féljék, böcsüljék, jó tanácsokkal segéljék, hűséges szolgálatjokat meg ne vonják, józan és istenes állapotra vezetvén őket.”392 Mindezt azonban Batthyány talán éppen azért hangsúlyozta, mert sejtette, hogy nem teljesen így fog történni. A familiárisi szolgálatvállalás személyes jellege miatt ugyanis a dominusz halála az örökösöknek és a szolgáknak egyaránt alkalmat nyújtott a változtatásra. Ráadásul ebben az esetben az addigi egy udvar helyére Batthyány Kristóf és Pál két külön udvara lépett, és az általuk közösen birtokolt várakban is megkettőződtek egyes tisztségek. Rohoncon például Kristóf az addigi porkoláb, Horvát István helyett a maga részéről Katona Mihályt, Pál pedig Keresztúri Jánost tette porkolábbá.393 Katona korábban nem volt apjuk familiárisa, Keresztúri pedig 1653-tól a Körmend melletti Nádalja uradalmi kocsmáját vezette. A szintén távozó németújvári tiszttartó, Szily István helyére Kristóf részéről 1662-re Kramarics Ferenc (korábban apja étekfogója, majd házi familiárisa) került. (Pál németújvári tiszttartójáról sajnos nem találtam forrást.) A németújvári és szalónaki főporkolábok, Keresztes Gergely, illetve Bika György viszont Kristóf szolgálatában folytatták addigi hivatalukat.394 Az is követhető, hogy az udvarok népének változása milyen mértékű volt, mert ezekről a Batthyány Adám halálát követő években is több részletes összeírás készült (Ц. táblázat). Sajnos ezek nem mindig teljesen összehasonlíthatóak egymással, mert szinte mindegyikből kimaradt az udvarhoz tartozók valamelyik csoportja (inasok, szakácsok, lovászok). Ennek ellenére jól látható, hogy milyen létszámú csoportokról van szó. Batthyány Ádámnak utolsó éveiben (a női udvarrészt nem számolva) átlagosan 250-260 főnyi állandó (tehát állandóan a rezidenciális várakban, illetve azok körül tartózkodó) udvara volt, amelyet még a házi (tehát távolabb, saját házukban lakó) familiárisok és szolgáik több mint 300 fős serege egészített ki. 1662- re Batthyány Kristófnak közel ugyanannyi, 232 állandó udvari és 307 házi szolgája volt, miközben öccse, Pál is rendelkezett egy nagyjából feleakkora udvarral. Mindent összevéve a két Batthyány fiú udvarnépeinek létszáma (a nők nélkül) majdnem másfélszeresét tette ki apjukénak. (Számításaim szerint a létszám 43%-kal nőtt.) 392BÁVégr. 393B. Pál levele B. Kristófnak, Rohonc, 1660. okt. 6.: MOL P 1314. n° 5208. 394BÁFF.
