Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
I. "Őstől maradott jók". Udvarok és hagyományok
Udvarok és hagyományok 47 zsár öccse, Gáspár némileg hagyományosabb utat követett, ugyanis 1560 szeptemberétől egy évet a páduai jezsuita gimnáziumban tanult,* 134 majd valószínűleg ismét a császári udvarban szolgált. „Most Uram felvivé Bécsbe, én azt hiszem, hogy ott fenn hagyja ó'tet is, és valakihez elszörzi, valamely úrhoz. Nem akarja, hogy csak itthon lakjék, és az idó't hiába mulassa” - írta Svetkovics Katalin.135 Gáspár néhány éven belül, fiatalon elhunyt, Boldizsárnak azonban volt rá alkalma, hogy idegenben szerzett műveltségét családja és hazája érdekében kamatoztassa. Az 1566. évi magyarországi szultáni hadjárat idején például a királyi hadak Gyó'r melletti táborában Batthyány Boldizsár és lovascsapata mellett jelen volt Henri de Guise, Boldizsár francia pártfogójának fia is 100 puskás lovassal.136 Az 1566. év jelentős változásokat hozott a Batthyány család életében. Szigetvár elestével ugyanis Somogybán és Körös megye déli részén fekvő birtokaik végleg oszmán fennhatóság alá kerültek, és a megmaradtak is közelebb kerültek a török portyák hatóköréhez, mint valaha. A család tagjai ezután másfél századon át nem tehették meg, hogy ne vegyenek részt a határvédelemben, és ne tartsanak fegyverben nagy számú katonát, familiárisként, hajdúként vagy más módon. De az év során meghatározó családi események is történtek a háború árnyékában. Februárban Batthyány Boldizsár feleségül vette a pár hónappal később Sziget védelmében elhunyt Zrínyi Miklós lányát, Dorottyát. 1565 végén, amikor már ki volt tűzve Batthyány Boldizsár és Zrínyi Dorica lakodalma, Boldizsár szintén II. Miksa császár udvarában már 1531. júl. 31-én Brüsszelből írott levelében azt írta, hogy szívesen látja udvarában unokaöccsét. Nem tudunk azonban arról, hogy B. Kristóf Belgiumba utazott volna (Iványi: Memorabilia 89. n° 94., vö. Paulik: Genealogia f. 29r, tévesen B. Gáspárra vonatkoztatva az adatot). 134Sigmondich Péter levelei B. Ferencnek és feleségének, Padova, 1560. nov. 13. és 17., B. Gáspár levele B. Kristófnak, Padova, 1560. dec. 31.: Veress: Olasz egyetemek 194-196., 490-493. n° 22-24. (Olaszországi Magyar Emlékek / Monumenta Hungáriáé Italica III). - Sigmondich Péter deák első levelét korábban Takáts Sándor is fölhasználta, azonban azt B. Boldizsárra is vonatkoztatta (Takáts: Rajzok I. 17., 427., vö. Takáts: Zrínyi Miklós nevelőanyja 39.). Ezt a téves adatot sajnos azóta sokan átvették, pl. Barlay: Romon virág 192.; Szabolcsi: Magyar zene I. 114.; Békefi: Vasi várak II. 11.; MZt II. 116. Takáts tévedéseinek kiigazítása: Király: Lantjáték 91., 134. Sigmondich leveleiben valóban többes számban beszél az általa nevelt ifjakról: „nagyságodnak öccsei”, „domini”. Ez azonban Svetkovics Katalin unokaöccsére, Philipp Lambergre és talán Batthyány Ferenc nővéreinek valamelyik unokájára vonatkozott, akikkel B. Gáspár már Bécsben is együtt tanult (Takáts: Régi idők 56-57.). 135Svetkovics K. levele B. Kristófnak, 1561. szept. 9.: Terbe: Batthyány Ferencné 83. 136Isthvánffi: 477. (liber 23., tévesen Guise Károly herceget említve).
