Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
V. "Csak egy jó véget látunk". Élet és halál az udvarban
Élet és halál az udvarban 467 zasságának okát, mint ahogy anyjának 1631-ben, első házassága előtt: „én sem igyekezem sem gyermekim kárára, sem másnak alkolmatlanságára ez dologban, de tudja Kegyelmed, az házasság dolga, király választása, és had megverése Istenen áll.”355 Legkedvesebb húgának, Batthyány Borbálának pedig augusztus 17-én a következőket írta: „Istennek 0 Szent Fölségének akaratjából megházasodtam. Herceg és grófkisasszonyokat hátrahagyván egy szegény leányzót vettem el, mely a leányom, szegény Eszterházi Lászlóné fraucimere volt, kiben egyebet nem esmértem az egy tekéletes jóságnál. Pozsonyban [az országgyűlésen] vehette Kegyelmed eszében, hogy jóakarattal volna hozzám, és szeretem, s talán esmérhette is Kegyelmed. Isten Kegyelmedet hozzám hozván, meglátja, hogy Kegyelmednek jóakaró atyafia és szolgálója lészen. Ezt penig három kiváltképpen való okokra nézve cselekedtem: hogy Istenemet О Szent Fölségét meg ne bántsam, fiaimnak kárt ne tégyek, és sok költségemet eltávoztathassam.”356 Különösek a Batthyány Ádárn által fölsorolt indokok. Az első talán a házasságon kívüli kapcsolat elkerülésére utal, a második arra, hogy elárvult fiai újból anyát kapjanak, a harmadik, az esküvői költségek megfontolása azonban, bár a tényeknek megfelelő, de az ő társadalmi rangját tekintve szokatlan dolog. Egy többnapos főúri esküvő és vendégség valóban nem volt olcsó, de a főrendűek körében ez általában nem játszott komoly szerepet. Viszont tény, hogy Batthyány már lánya lakodalmát is pénzügyi okokból halogatta, 1650-ben pedig egy tőle segítséget kérő magyar katona előtt is arra hivatkozott, „hogy most Eszterházi László uram lakodalmát kiszolgáltatván, nem kicsin költségünkben áll, és igen fogyatkozott állapattal vagyunk költségbűi”.35' Batthyány Ádám és Wittmann Katalin esküvőjét 1655. augusztus 15-én tartották Rohoncon, kissé különös módon. Úgy látszik ugyanis, hogy a meghívott vendégek nagy része nem tudta, hogy valójában magának az úrnak a lakodalmára hivatalos. A „hivatalos leveleknek formái” című följegyzés szerint Batthyány meghívott házi familiárisainak csupán annyit írt, hogy „bizonyos dolgaink lévén Kegyelmeddel, vévén Kegyelmed ez levelünket, ez jelen való augusztusnak 15. napján jöjjön ide Rohoncra”, az egyéb meghívókban 355B. Á. levélfogalmazványa Nádasdy Ferencnek, 1655. júl. 28.: MOL P 1315. 2. cs., 1655. f. 9. - B. Á. hasonló, 1631. okt. 28-án írt levele: Poppel Éva levelezése 115-116. n° 16. Ld. а II. fejezetben. 35eB. Á. levélfogalmazványa Forgách Zsigmondné B. Borbálának, Rohonc, 1655. aug. 17. : MOL P 1315. 2. cs. 1655. f. 9. 357MOL P 1315. 2. cs. 1650. f. 25.
