Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
I. "Őstől maradott jók". Udvarok és hagyományok
Udvarok és hagyományok 45 .. az apródok köziben vannak harmincán ott, de egy sincsen olyan nagy [idős] bennek, mint Botthyany Boldizsár.” - panaszkodott édesanyja, Svetkovics Erzsébet 1559. július 2-án - „Okegyelme [Batthyány I. Ferenc] az többinek mind gondját viselte, Gáspárnak, Bothnak, Gyulainak, kik sokkal ifjabbak őnálánál, azokat mind kiadta [azaz lovasította] és nem szánja reája költségeket, csak szegény Botthyany Boldizsárt elfeledte. Bizony, ... sok ember szólított engem Bécsben, hogy ilyen nagy válván, mégis az gyermekek között tartjuk. ... Bizony inkább akarnám, hogy valahon egy úrnál csak két avagy három lóval szolgálna, avagy Győrett az szolganép között volna, hogy nem mint ott. ... Találok én neki oly helyet, hol több emberséget tanul, hogy nem mint ott az szálláson, mert tizednapig is alig megyen egyszer az udvarba”.130 A császárnál szolgáló nemesi ifjak (Edelknaben) ugyanis Bécsben a városban laktak, és elöljárójuk, a főistállómester (Oberststallmeister) beosztása szerint onnan jártak be szolgálatra időről-időre a Hofburgba, „tehát a templomba istentiszteletre, bálokra és lovagi játékokra, asztalunkhoz, valamint minden reggel és este, hogy lámpákkal várjanak ránk, továbbá más alkalmakkor, amikor az a főistállómester megítélése szerint becsületvallásukért és nevelésükre szükséges”. Volt ugyan az ifjak számára állandó iskola is, ahol saját udvarmesterüktől (Zuchtmeister) és a praeceptortól „minden lovagi tárgyakban, valamint a művészetekben, a latinban és más nyelvekben” oktatást nyertek,131 de az otthoni tanulás után Boldizsár ennél már előrébb tarthatott. Batthyány Boldizsár azonban valószínűleg nem azért maradt ilyen sokáig lovatlanul a császári udvarban, mert nagybácsija elhanyagolta volna, hanem azért, mert komolyabb tervei voltak vele. 1559 végén II. Miksa császár ajánlásával a francia királyi udvarba került, ahol Párizsban Frangois de Guise herceg udvari szolgái közé kapott felvételt 30 frank fizetésért. Két évig, 1561 végéig maradt Franciaországban, követte az udvart Párizsból Amboise-ba, majd Orléans-ba is.132 A különleges és a magyar arisztokráci-130Svetkovics Erzsébet levele Kiüti István németújári porkolábnak, Kőszeg, 1559. júl. 2.: MOL P 1314. n° 4754. Vö. Takáts: Régi idők 56-57. 131„als namblich zu Kirchen, bei dem Gottesdienst, an Panketen und Ritterspielen, bei unser Tafel, auch all Morgens und Abends mit den Wintlichter auf uns zu warten und was uns ungefährlichen nach ged. Stallmeisters Guetbedünckhen zu Ehren und ihnen zur Zucht vonnötten ist” „in allerlei ritterlichen Sachen, auch in Kinsten, der Latein und anderen Sprachen”: „Instruction und Ordnung, welchermassen und Gestalt unser Obr. Stallmaister-Amt gehandelt und verricht werden solle”, Bécs, [1561?] máj.: Menőik: Hofämter 82-83. n° 15-17. Vö. Zolger: Hofstaat 135.; Takáts: Rajzok I. 16. - A Hofdienerekről 1. még: Zolger: Hofstaat 26., 39-40.; Pálffy: Magyar Királyság 113. 132Paulik: Genealógia f. 39.; Véghely: Történelmi adatok f. 23. Vö. Thury: Felső- Őrs 297.; Thury: Dunántúl 30. A családi hagyomány szerint B. Boldizsár a párizsi
