Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
V. "Csak egy jó véget látunk". Élet és halál az udvarban
Élet és halál az udvarban 449 Állítását alátámasztják azok a jegyzékek, amelyeket az 1650-es években a németújvári ferencesek időről-időre, nagyjából évente küldtek tartományfőnöküknek az általuk megtérítettekről. Ezek szerint általuk évente 30-100 fő katolizált, ami nyilván nem döntő sokaság, de jelzi a lassú folyamatot (12. táblázat). A katolikus egyház vezetői a főúri udvarokat kiemelten fontos területnek tartották a térítés szempontjából. Lippay György egri püspök például 1640 körül azt írta a Szentszéknek, hogy „javunkra válhat a katolikus főurak buzgalma, akiket nem kevés, többnyire különféle szolgálatokra kötelezett nemes vesz körül. Ha e főurak egy-két szerzetesnek vagy más egyházi embernek udvari ellátást adnának, működésük nem lebecsülendő gyümölcsöt teremne a nemesek között.”261 262 A valóságban a helyzet nem volt ennyire egyszerű, mert a familiárisok részben tekintélyes birtokos nemesek voltak, akiknek vallási szabadságát az ország törvényei is védték. A főurak példájára azonban folyamatosan akadtak közöttük olyanok, akik a katolikus hitet választották. A németújvári ferencesek jegyzékei szerint az 1650-es években némelykor évente 10-12-en is voltak ilyenek (12. táblázat). Az udvar vallási megosztottsága a katolizáció első éveiben, az 1630- as években komoly indulatokat váltott ki. Batthyány Ádám jelenlétében azonban a protestánsok nem mertek nyíltan véleményt nyilvánítani vagy szembeszállni a katolizációs rendeletekkel, csupán háta mögött morogtak és lázongtak. Kapossy János vasvári prépost például 1636. március 28-án így panaszkodott a németújvári porkolábra: „Referálták előttönk, hogy mikor Nagyságodhoz valamely pap és barát megyen avagy jesuita, mindjárást kurvafiának [nevezi] és egyéb szitkokkal szidja. Semminémű böcsületi az Nagyságod várába az egyházi embereknek az efféle dolgok miatt nincsen. ... Itt idnep napokat sem tartanak meg. Böjt napokon az Nagyságod várában mind húst főznek, az catholicus szolgáit Nagyságodnak csak nevetik. Mikor böjt vagyon, és böjti eleséget esznek, amazok az húst az ételei[k]ben elejtik, még az italokban is húst tesznek.”263 Az első panasz Trombitás Dávid főporkolábra vonatkozhatott, mert feltűnő, hogy Batthyány Ádám éppen az évben vált meg tőle, és Terestyéni Mihályt fogadta helyébe, ugyanakkora fizetéssel.264 Ezek szerint kemény 261Kubicsi Pacifik levele B. Á.-nak, 1650. szept. 22.: MOL P 1314. n° 27843. 262Tusor: Lippay György jelentése 208., 234. 263Kapossy János levele B. Á.-nak, Németújvár, 1636. márc. 28.: MOL P 1314. n° 23968. 264Konvkv I. 39. Vö. BÁFF.
