Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)

V. "Csak egy jó véget látunk". Élet és halál az udvarban

Élet és halál az udvarban

441

renc vasvári prépost, Esterházy László és más előkelőségek jelenlétében.222 A következő évben, 1649. július 3-án állította ki Batthyány Ádám a kolostor alapítólevelét, amelyben tizenkét szerzetesnek ruházattal, étellel, itallal és más szükséges dolgokkal való ellátására tett ígéretet (75. kép).223 Az alapítólevelet szeptember 16-án egy „generalis commissio” egészítette ki, amely azt tartalmazta, hogy az alapítólevélben előírt „örökös alamizsnát” mely uradalmakból teremtsék elő. Például Németújvárról búzát és bort, Borostyánkőről posztót és fűszereket, Szalónakról szalonnát és halat, Dobráról pedig „böjti eleségekre” való borsót, lencsét, káposztát kaptak a ferencesek.224

Szintén 1649-ben készítette két grazi mester a templom főoltárát. A házat imitáló, konzervatív formákból építkező, korai barokk stílusú oltár és a rajta álló szobrok mestere Matheus Kern, a Mária és Erzsébet találkozását ábrázoló oltárkép festője Wolfgang Resch volt.225 Az előre elkészített darabokat 1649 végén és 1650 elején Németújváron szerelték össze.226 Kubicsi Pacifik gvárdián 1650. február 2-án mondta előtte az első misét.227

Végül a kész templomot 1652. április 7-én szentelte föl Püsky János győri püspök. Batthyány ezúttal is meghívta a környék egyházi és világi elitjének tagjait, köztük sógorát, Erdődy Györgyöt és Folnai prépostot.228

A kolostor és a templom építésével párhuzamosan kezdték meg a ferencesek lelkipásztori munkájukat. Föltehetően 1643-ban, amikor a várból a városba költöztek, átvették a németújvári magyar plébánia vezetését. A

222„az barátokat vittönk be az kalast[romba]”: Itinerarium, 1648. ápr. 26. A résztvevőket az alapítólevél sorolja föl (ld. a következő jegyzetet). - Egy a németújvári kolostorban őrzött, B. A.-ot ábrázoló festmény (71. kép) fölirata szerint a beiktatás 1648. jún. 9-én történt (vö. Magyar: Franziskaner 35-36.). Az itinerárium adata azonban hitelesebbnek látszik.

223Az alapítólevél eredeti példánya: SAB MPF Lad. 10. (Conventus Németújváriensis) Fase. 1. n° 3/a. (Id. a 75. képet). Másolatai: SAB MPF Lad. 10. Fase. 1. n° 5.; Lad. 69. (Extractus ex protocollis conventuum) Fase. 1. n° 1. Közölte: Illés: Németújvár 924- 926. - XVIII. századi magyar fordítása: AFkG Bd. 144. pp. 7-8.; SAB MPF Lad. 10. Fasc. 3. n° 1. Német fordítása: Magyar: Franziskaner 36-37.

224SAB MPF Lad. 10. Fase. 1. n° 3/b.; BHG Lad. I. Fasc 9. n° 1.

225Aggházy: Steierische Beziehungen 326-328. Ld. még Garas: Festészet 32. (de az oltárt tévesen a németújvári várkápolnába helyezi); Magyar: Franziskaner 45.; Koltai: Portré 421.

226„Simonsics Márkó memoriáléjára való válasz”, 1649. okt. 7.: MOL P 1322. Instr. n° 266.

227Kubicsi Pacifik levele B. Á.-nak, Németújvár, 1650. jan.: MOL P 1314. n° 27838.

228Protocollum conventus 1700: SAB MPF Lad. 10. (Conventus Németújváriensis) Fasc. 1. n° 1.; Anastasius Jankassek OFM: Memorabilia Provinciae S. Mariae in Hungária a primo ortu suo, usque ad annum 1741. Malacka 1741: MOL Mariánus Ferences Rendtartomány levéltára (P 233.), 63. kötet f. 22v.; Kosa: Collectanea 504.; Magyar: Franziskaner 40-41.