Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
V. "Csak egy jó véget látunk". Élet és halál az udvarban
Élet és halál az udvarban 439 A három ferences 1641 nyarának végén vagy kora ősszel érkezhetett meg Németújvárra.215 Eleinte, az első években a várban volt szállásuk, és ellátásukról is az uradalom gondoskodott. „Böjtnap böjti eleséget adjanak nekik. Legfőképpen az ő böjtek majd mindenszentek napján elkezdetik, arra szereztessék nekik valahonnan, ha itt nem volna, borsó, lencse és kása. Az haltartóbul adjanak néha-néha valami compó halat.” - utasította például Batthyány Ádám 1641. október 21-én Jobbágyi Jeremiás németújvári tiszttartót.216 A ferencesek megérkezése után rögtön megkezdődött a romos németújvári templom átalakítása és a kolostor fölépítése. A terveket Batthyány már korábban, 1640 őszén megrendelte Filiberto Lucchesénél Bécsben, aki azokat 1641. július 24-én küldte meg.217 A rendi előírásoknak megfelelő, egyszerű külsejű épület megvalósítására Batthyány 1641. augusztus 10-én kötött szerződést Carlo Retacco építőmesterrel.218 Az építkezés ettől kezdve több, mint tíz éven át folyt. Ennek során a városkapu mellett álló kicsiny gótikus templomot, amely Johann Ledentu 1639-ben készült rajzán látható (31. kép) nyugat felé egy méretes hajóval, keletről egy toronnyal, észak felől 21SA németújvári ferences kolostor történetének alapvető földolgozása: Magyar: Franziskaner. - P. Magyar úgy vélte, hogy Németújváron már 1638-tól működtek a ferencesek. Ehhez a következő bizonyítékokat sorolta föl (30-31.): 1. A mariánus rendtartomány 1647- ben írt krónikája (CPSM) szerint „11. Conventus est Nemetuyvariensis .. .fundatus per ... Adamum de Bátyán anno 1638” (vö. Magyar: Franziskaner 31.). Ez a római kézirat azonban tévedni látszik. Más rendtörténeti kéziratokban (pl. Kosa: Collectanea) ez az évszám sehol nem szerepel, és Paulus de Tauris prov. föntebb id. leveleiből is kiderül, hogy a ferencesek németújvári megtelepedése 1641-ben történt. - 2. A kolostori könyvtár egyik kötetének (Vincentius Bruno: Meditationes de praecipuis mysteriis vitae & passionis D. N. Iesu Christi. Colonia 1624: BFkG 10/62.) előzéklapján olvasható bejegyzés: „Pro Conventu Németh-Ujvariensi subscribitur a Domino Mathia Kanisai Anno 1639”. Ez azonban egy későbbi, XVIII. századi kéz írása, aki összeolvasta a címlapon olvasható két korábbi bejegyzést: „Sum ex libris Mathiae J. Kanisaj 1639. Nedelimj” és „Pro Conventu Németuyvariensi”. A kötet ezek szerint 1639-ban még Kanizsai Mátyás nedelici (Muraköz) plébános tulajdona volt, aki 1641-ben németújvári magyar plébános lett (Kanizsai Mátyás levele B. Á.-nak, Németújvár, 1641. márc. 13.: MOL P 1314. n° 23919.), és ezt követően, de valószínűleg 1647-ben (akkor lett a németújvári kolostor konvent) adta könyvét a ferenceseknek. - A kolostorról ld. még: Horváth: Növényjegyzék.; Ötvös: Németújvár.; Puskely: Németújvár. 216„Jobbágyi Jeremiásnak, úgy mint nemetújvári [tiszttartónak] az minemő memóriáiét adtunk”, 1641. okt. 21.: Inkv pp. 391-396.; MOL P 1322. Instr. n° 132. 217Filiberto Lucchese levele B. Á.-nak, Bécs, 1641. júl. 24.: MOL P 1314. n° 29919. Vö. Garas: Olasz mesterek 212., 227.; Koppány: Batthyány Ádám 549.; Koppány: Megállapodások 148. 218Koppány: Megállapodások 147-148.
