Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
V. "Csak egy jó véget látunk". Élet és halál az udvarban
Élet és halál az udvarban 425 „Alattvalóimnak nem csak testi, hanem sokkal inkább lelki gyarapodását kívánva nemrég elhatároztuk, hogy szerzeteseket hívunk jószágainkra, akiknek szent és dicséretes élete és tudós prédikációja nem csak a régi katolikus hitet erősíti, hanem visszavezeti oda azokat is, akik eltévelyedtek az igaz vallástól; közöttük a tieiteket is kívánjuk, nem kevés más jelentkezőt visszautasítva.” - írta Batthyány Ádám. arra kérve a commissariust, hogy Lamormaini atyával együtt keresse őt föl Németújváron.159 Valerianus a S. Augustino a megkeresésre 1633. június 28-án kedvező választ adott, és megígérte, hogy „mind azért s mind Nagyságod látogatásáért a Pater Gulielmussal [Lamormaini] együtt rövid nap affele megyek”.160 Utazásukra azonban nem került sor, mert eleinte Lamormaini volt beteg, majd pedig a generális Valerianus atyát hirtelen Itáliába hívta. Elutazása előtt, július 8-án ugyan még levelet írt arról Batthyánynak, hogy a németújvári megtelepedés ügyét Lamormainira és a bécsi konvent perjelére bízta,161 a tárgyalások azonban - ha egyáltalán megkezdődtek - nem vezettek eredményre. A sarutlan ágostonosok később sem települtek le soha Magyarországon. Helyette inkább 1636-ban a Bécs melletti Maria Brunn-ban, majd 1654-ben a Batthyány Ádám birtokaival szinte szomszédos stájerországi St. Johann bei Herbersteinben alapítottak kolostorokat.162 Guillaume Lamormaini úgy látszik, hogy a sarutlan ágostonosokkal való kísérlet sikertelensége után is felelősséget érzett az iránt, hogy az általa (is) katolikus hitre térített Batthyány Ádám - akár jezsuita, akár ágostonos - saját udvari lelkészhez jusson. A Batthyány házaspár ezt különösen 1635 őszén érezte sürgetőnek, amikor Auróra ismét gyermeket várt. Batthyány ezért a császárnőhöz és Lamormainihez fordult, és két jezsuitát kért tőlük: egy németet, aki a grófnőt szolgálná ájtatosságaiban, és egy magyart, aki prédikálna. 1635. október 17-én kelt levelében Lamormaini azt közölte Bat-159„Subditis nostris non corporaliter tantum, sed multo magis etiam spiritualiter proscipere cupientes dudum[?] statuimus, viros religiosos in statum nostrum inducere, quorum sancta laudabilique vita et doctrinali praedicatione non solum antiquitas Catholici conserventer, verum etiam qui iam olim a vera religione aberraverunt reducantur, inter plures singulariter vestros desideravimus, nonnullis etiam aliorum altro oblatis, intermissis”: B. A. levele Valerianus a S. Augustino commissarius generalis-nak (fogalmazvány), Rohonc, 1633: MOL P 1314. n° 2391. 160Valerianus a S. Augustino levele В. Á.-nak, Bécs, 1633. jún. 28.: MOL P 1314. n° 50865. A latin levélnek В. Ä. számára készült korabeli magyar fordítása: uo. n° 50866. 161 Valerianus a S. Augustino levele B. Á.-nak, Bécs, 1633. júl. 8.: MOL P 1314. n° 50867. 162Gavigan: Discalced Augustinians 517., 519.
