Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
V. "Csak egy jó véget látunk". Élet és halál az udvarban
420 .Csak egy jó véget látunk' A hajdúkiváltságokkal rendelkező településeken: Körmenden, Csákányban és az Őrségben a katonáskodó lakosság Batthyány Ádám életében mindvégig meg tudta ó'rizni a saját református lelkészhez való jogát. Körmenden - noha Szilágyi István prédikátor éppen 1634. január 20- án halt meg - a hajdúk ellenállása miatt sem ekkor, sem később nem sikerült Batthyány Ádámnak a református lelkészt katolikussal fölcserélnie,139 csakúgy mint a szintén hajdúk által lakott Csákányban.140 Az Őrségben ugyan Batthyány 1643-ban elfoglaltatta a kercai, hodosi, őriszentpéteri és nagyrákosi templomokat, de 1648-ban III. Ferdinánd rendeletére kénytelen volt azokat ismét a reformátusok rendelkezésére bocsátani.141 így Lónyi Mihály munkája 1634 telén mindössze a németújvári uradalom plébániáira korlátozódott. Ehhez az is hozzátartozott, hogy a prédikátorok helyére katolikus papokat kellett hívni. Papból viszont igen kevés volt, úgyhogy kezdetben a szomszédos plébánosok vállalták el a prédikátoruktól megfosztott falvak ideiglenes lelkipásztori ellátását, hogy azok legalább „minden második vasárnap praedikátiót hallanak”. 1634. február 13-án Lónyi így számolt be Batthyány Ádámnak a Németújvár környéki lelkipásztori helyzetről: „Hidegkútra van papunk. Keresztúrra az genefalvai [Gyanafalva] plébános vigyáz. Az Csallengra [Cáling] az nagyfalvi, az Szentkútra az kertesi [Pinkakertes], az szentannai [Baksafalva] Kukmírra és Noyszidlra, az szenteleki az szentmihályira [Pusztaszentmihály], én magam pedig az németújváriakra és szentgrótira [Németszentgrót], míg azok elgyünnek, kiket cancellarius uram űnagysága [Sennyei István győri püspök] szentelt”.142 A fölsorolt plébániák közül Szenteleken már 1632 óta katolikus volt a plébános, a többi templom azonban mind 1634 telén lett katolikussá. 1634. április 23-tól Lónyi Mihály győri kanonok lett, de a püspök megbízásából továbbra is Batthyány Ádámnál maradt. Június 14-én például a Rohonc melletti Szentviden (amely azonban nem tartozott a rohonci uradalomhoz) tartott úrnapi körmenetet „hogy az Venerabile Sacramentumnak tisztessége kitérjesztessék idejénkorán”.143 Ezekben a hónapokban történt 139Tóth I. Gy.: Iskola 16.; Tóth I. Gy.: Körmend 141-142. Ld. még: Thury: Dunántúl 264-265. 140Thury: Dunántúl 304. I41Pataky: Őrség 32-34. - Nincs alapja annak az állításnak, hogy a templomok elvétele összefüggött volna B. Á. „országos”]!) fó'kapitányi kinevezésével (Pataky: Őrség 32.). 142L. M. levele B. Á.-nak, Németújvár, 1634. febr. 13.: MOL P 1314. n° 29808. 143L. M. levele B. Á.-nak, Rohonc, 1634. jún. 14.: MOL P 1314. n° 29811.
