Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
I. "Őstől maradott jók". Udvarok és hagyományok
42 „Őstől maradott jók' gyár királlyá választották.109 Jutalmul Ferdinánd megerősítette horvát báni tisztségében, és 1527-ben megkapta a rohonc-szalónaki kettős uradalmat, a néhai Paumkircher György birtokait, amelyhez azonban a Paumkircher család nőági örökösei is ragaszkodtak. Hosszú pereskedés után 1539-ben az országbíró csak a birtokok felét ítélte Batthyánynak, aki azonban 1544-ben a másik felét is megvásárolta.110 Az egymással szomszédos németújvári és a rohonc-szalónaki uradalmak a Batthyány család új központjává váltak. A két uradalom három vára közül a legfontosabb Németújvár volt, amely „Bécsország és Styria között nagy magas kősziklán épéttetett”,111 és így a mohácsi csatát követő háborús években, a szultáni hadsereg fölvonulásai közepette is megfelelő menedéket jelentett Batthyány Ferenc családja, udvara és kincsei számára. Ezért úgy látszik, hogy azt is megtehette, hogy a család régebbi, szlavóniai birtokait, elsősorban Gerebent és a muraközi Toronyt átengedte 1525-ben elhunyt Boldizsár bátyjának fia, Kristóf számára. A család régi, somogyi, felsőörsi és sármelléki birtokai (a Battyáni udvarházzal együtt) azonban az 1540-es évektől hódoltsági területre kerültek, így azok nem szolgálhattak rezidenciául.112 Batthyány Ferencnek és Svetkovics Katalinnak nem születtek gyermekei,113 de szívesen fogadták udvarukba közelebbi és távolabbi rokonaik lányait és fiait. Minden bizonnyal főként ők döntötték el azt is, hogy Batthyány Ferenc unokaöccse, Kristóf 1537-ban Svetkovics Katalin húgát, Erzsébetet vegye feleségül.114 A házasság azonban nem volt szerencsés. A kezdeti veszekedések idővel tartós haragba fordultak. Az 1560-as években Erzsébet már különváltan élt férjétől Pozsonyban vagy Bécsben, és ezen a király által kiküldött békítő bizottság sem tudott segíteni.115 „Ha kegyelmetek eddig békével laktak volna, talán volnának most Batthyány nemzetbéliek nekünk hatan vagy nyolcán” - írta 1561-ben Svetkovics Katalin Kristófnak.116 így azonban mindössze két fiuk született, (III.) Boldizsár és Gáspár, akinek neveltetéséről a források szerint főként nagybácsijuk és nagy109Istvánffy-Tállyai 1/1. 237.; Jászay Pál: A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. Pest 1846. 151., 171., 197.; Sinkovics István. In: MT10 III. 165-167. u0ZiMÁNYi: Rohonc-Szalónak 13-16. 111Istvánffy-Tállyai 1/1. 89., 191. 112Csánki IV. 361. - A sármelléki birtokok törökkori kormányzásáról: Szakály: Magyar intézmények 165-166., 188., 196. stb. 113Gyermektelenségük már 1526-ra nyilvánvaló volt, ezért II. Lajos király 1526. júl. 3-án B. Ferenc kérésére örököseivé tette nővéreinek gyermekeit is (DL 101609.). 114Iványi: Reformáció 6. n° 4. - A házassági szerződés 1538. ápr. 8-án kelt Németújvárott (Paulik: Genealogia f. 38.). 115Iványi: Memorabilia 117-118.; Terbe: Batthyány Ferencné 22-23., 126—174. passim.
