Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
V. "Csak egy jó véget látunk". Élet és halál az udvarban
Élet és halál az udvarban 411 Mindenesetre a jegyespár útjai elváltak egymástól. Nádasdy Krisztina 1661. szeptember 4-én Pozsonyban Draskovich Miklós felesége lett,91 Kristóf pedig október 9-én ugyanott a Krisztinánál három évvel idősebb (akkor 18 éves) Palocsai Máriát vette feleségül. Azonban ez a házasság is kudarcra volt ítélve, mert Kristóf továbbra is folytatta viszonyát Törös Katalinnal. 1665-ben zálogba adta Sárkánynak és feleségének az általa három évvel korábban megszerzett bozsoki alsó kastélyt. Mivel a vicegenerális katonai hivatala miatt általában Egerszegen tartózkodott, Kristóf így könnyedén átjárhatott pásztorórákra Rohoncról a szomszédos Bozsokra. Hamarosan azonban Palocsai Mária is megtudta férje házasságtörését, és külön költözött tőle. Később megpróbálták kapcsolatukat rendbe hozni, de ez nem sikerült. Az egyébként is erőszakos természetű Kristóf 1669-ben buzogánnyal verte feleségét. A történet legdrámaibb fordulata azonban akkor következett be, amikor 1670-ben Sárkány János is megtudta felesége hűtlenségét. Egerszegre hivatta, katonai bíróság előtt elítéltette és lefejeztette. Kristóf természetesen hajtóvadászatot indított vicegenerálisa ellen, de az Csáktornyára menekült Zrínyi Péter védelme alá, és később Lipót császártól kegyelmet kapott.92 Valószínűleg házasságon kívüli kalandjainak és ezáltal szerzett ellenségeinek köszönhette Batthyány Kristóf, hogy Nádasdy és Zrínyi Péter nem avatta be politikai terveibe, és így kimaradt az összeesküvésüket követő megtorlásból is. Nyilván az sem puszta szónoki közhely volt, amikor Jakiin Balázs esztergomi kanonok 1686-ban Palocsai Máriát a fölötte mondott gyászbeszédben „szép, fejér, tövisek közt nevelkedő liliomhoz” hasonlította: „sértegetik ugyan a tövisek, de meg nem fojthatják, meg sem homályosíthatják nevelésében és fej őrségében. ”93 A fiatalabbik Batthyány fiú, Pál 1659. március 20-án, apja halála után öt nappal jegyezte el Trencsénben menyasszonyának az akkor 15 éves Illésházy Katalint. A történelem tehát mégiscsak szinte megismételte önmagát. Illésházy Katalin ugyanis Batthyány Ádám egykori, hasonló nevű menyasszonyának unokahúga, Illésházy Gábor és Széchy Éva lánya volt. A szülők 1650-ben katolizáltak,94 de Széchy Éva e lépését hamarosan megbánta, visszatért az evangélikus hitre, és „nem örömkönnyek hullatása nélkül élt 91Fazekas: Gyermekek 106.; Тома: Nádasdy 40. 92Óváry: Oklevél-másolatok III. n° 1389. n° 1617.; Fazekas: Gyermekek 106.; Koppány Tibor In: LapHung V. 105-106. 93Jaklin: Halálnak mérge 21. 94,Jllésházy Gábor penig Bécsben pápistává lett”: Esterházy László B. Á.-nak, Kismarton, 1650. aug. 25.: Fejes: Esterházyak 151.
