Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
V. "Csak egy jó véget látunk". Élet és halál az udvarban
Élet és halál az udvarban 395 natában, 1630 szeptemberében például, amikor Batthyány Ádám már három hónapja Regensburgban tartózkodott, Csáky pedig Erdélybe akart költözni, azt írta fiának: „ha sokáig ott leszel, engemet itt nem találsz, mert el kell vele mennem, mert én itt búval is meghalnék, ha sem Te, sem Csáky uram itt nem lenne”.10 Akármi is volt azonban Poppel Éva szándéka 1632 végén, Batthyány Ádám követte anyja tanácsát. Első gyermeke egy kislány, aki a Gonzaga Eleonóra császárné (II. Ferdinánd felesége) iránti tiszteletből a Mária Eleonóra neveket kapta (Maridlinak becézték), 1633. március 1-én Németújváron látta meg a napvilágot.11 Bár mindenki fiúörököst várt, azért valószínűleg nem maradtak el az ágyúlövések sem, és a keresztelő is megfelelően ünnepélyes volt. A Batthyány-házaspár is az uralkodói párt kérte föl keresztszülőknek, akik ezt el is vállalták, de a maguk képében Esterházy Miklós nádort és feleségét küldték Németújvárra.12 A protestáns lakosságú uradalom számára szokatlan volt, hogy mivel a keresztelőt böjtben tartották, a jobbágyoknak nem élelmiszert, hanem „halra való pénzt” kellett adniuk.13 Az első kislányt azután 1635. november 13-án végre egy fiú követte. Ügy látszik, hogy Batthyánynénak ezt megelőzően vetélése is volt, mert a szerencsés szüléshez Batthyányék a császári ház segítségével egy sor szerzetes imádságait és lelki támaszát kérték. Emiatt járt Németújváron a jezsuita Gaspard Wiltheim és a paulánus Johannes Hagen is.14 Wiltheim beszámolóiból tudjuk, hogy a szülés előtt Formentini Auróra délután három órakor kártyázni kezdett, levelet olvasott, majd ötkor lorettói litánián vett részt. Fél hétkor kezdődött a szülés, és a gyerek tíz órakor jött a világra.15 Az, hogy végre fiúörökös született, nagy megnyugvás lehetett a Batthyány család számára is. Wiltheim atya - túlzástól nem mentes - beszámolója szerint a hír „mindkét tartományt, Magyarországot és Ausztriát is nagy örömmel töltötte el, mivel a grófot mindenütt kedvelték”, Pázmány Péter esztergomi érsek megígérte, hogy az újszülött fiúért engesztelő misét mond, és saját 10P. É. levele B. Á.-nak, Pápa, 1630. szept. 18.: MOL P 1314. n° 37970. 11B. Á. levele Csáky Lászlónak, Németújvár, 1633. márc. 7.: Poppel Éva levelezése 142. n° 26. 12Iványi: Memorabilia 150. n° 386-387.; Kincses: Liktárium 29. 13„1633. 2. die martii grófkisasszonyunk körösztölőjekor az vidékre semmi élést nem vetettek volt fel, minthogy böjtben volt, hanem halra való pénz volt felvetve”: „Uyvár tartományában körösztölőn való élés felvetés”: 1635. dec. 7.: MOL P 1322. Föld. fám. n° 361. 14 Tevékenységükről ld. alább. ljGaspard Wiltheim levelei B. Á.-nak, 1635. nov. 13-14.: MOL P 1314. n° 52409-52411. Vö. Fazekas: Gyermekek 92.; Koltai: Wiltheim 652., 664.
