Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)

IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom

Az UDVARI TÁRSADALOM 377 pedig Batthyány Ádám 1655-ben újra nősült.754 Második felesége, Witt­­mann Katalin (aki korábban éppen Batthyány Eleonóra fraucimere volt) ugyanis ugyanúgy németajkú volt, mint az első, tehát a női udvartartás jellege és nagysága 1655 után is változatlan maradt. A fraucimerek száma mindvégig hat és tizenkettő között változott. A pontos létszám megállapítását nehezíti, hogy a női udvartartást fölso­roló legteljesebb forrásokból, a prebendajegyzékekből nem mindig állapít­ható meg, hogy ki volt fraucimer, és ki tartozott az alsóbb női szolgálók közé. Ezenfelül úgy látszik, hogy maguk a jegyzékek sem teljesek. 1639- ben például Batthyány Ádám azt írta a rohonc-szalónaki tiszttartónak: „Az mi az atyámfia cselédit illeti, noha az prebenda lagistrombanj!] és mind más deputációkban tettünk emlékezetet felőlek, de mivel mi azokhoz az ál­­lapatjokhoz nem értőnk, tahát ... az atyánkfiától menjenek végére, hogy ... maradhatnak-e az mint mi írattuk vagy többet kell adni valamit né­­kiek.”755 Mivel a női udvartartás nem Batthyány Ádámtól, hanem feleségétől kapta fizetését, rendszeres fizetési jegyzékek sem készültek róla, csupán 1649-ből maradt fenn az úrnő német nyelvű konvenciós könyvecskéje,756 valamint a Formentini Auróra halála utáni időből, 1653-ból és 1654-ből is­merünk két fizetési jegyzéket, amikor a megözvegyült férj kénytelen volt maga fizetni az udvar női tagjait is.757 Jellemző a korban megszokott, férfiak és nők közötti viszonyra, hogy az említett jegyzékek és más források még a legelőkelőbb fraucimereknek is legtöbbször csak a keresztnevüket jegyezték föl, és azokat is szinte min­dig becéző alakban (Evedli, Moidli, Baberli, Regedli, Csuzerli, Lisli, Sofferli stb.), nyilván úgy, ahogy azokat a hétköznapokban használták. Ez egyébként a bécsi udvarban is így volt. Ernst Adalbert von Harrach prágai érsek is be­cenevükön (Lisi, Sändl, Clärl stb.) emlegette naplójegyzeteiben a császárnék főnemesi rangú udvar hölgyeit (bár e bizalmas viszony onnét is adódhatott, hogy annak idején saját nagynénje, húga és unokahúga is közéjük tarto­zott).758 így azonban Batthyány Ádámné fraucimereinek neveiből csupán az derül ki, hogy német anyanyelvűek voltak. A fraucimerek egy másik csoportjának neve származási helyükre utalt (elsősorban olyankor, ha többen is voltak azonos keresztnevűek). Az ilye­754Ld. alább az V. fejezetben. 755,Az minemő memóriáiét beadott Jobbágyi Dániel az maga és mások dolgárul is, arról való válaszunk”, 1639. jún. 27.: Inkv p. 316.; MOL P 1322. Instr. n° 101/1. 756FrauFiz 1649. 757FrauFiz 1653.; FrauFiz 1654. 758Harrach: Diarien II. 12., 30. stb.

Next

/
Thumbnails
Contents