Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
330 ,Az JÓ és hű szolgákat’ is, akik az udvar mindennapi működésének egyes területeit irányították. Ilyenek voltak a hopmester, a komornyik, a konyhamester és a lovászmesterek, akik a rangosabb familiárisok közül kerültek ki. Az ő irányításuk alatt állt az udvar kiszolgáló személyzete, akik a szakértelmet kívánó feladatokat vagy a szolgai munkákat végezték. Közéjük tartoztak a deákok, a muzsikusok és a mesteremberek, valamint az ebédlő palotán, a konyhán és az istállóban dolgozók. Rangban és fizetésben széles spektrumon helyezkedtek el. A deákok és trombitások közül némelyek fizetése a főuraimékkal állt egy szinten, a lovászok pedig ennek csak tizedrészét kapták. A hopmester Az udvari tisztségviselők közül különösen nagy jelentősége volt az udvarmesternek, akit nemcsak a német nyelvi hatásnak erőteljesen kitett Batthyány-udvarban, hanem a korban Magyarországon mindenütt, még Erdélyben is hofmesternek vagy hopmesternek hívtak.469 Nevével ellentétben azonban nem ő volt az udvar legfontosabb tisztségviselője, hiszen a fizetési rangsorban jónéhány főember szolga megelőzte, hatáskörileg pedig az udvari hadnagy alá volt beosztva. Sajnos Batthyány Ádámtól hopmesterei számára sem maradt fönn írott utasítás, így a hopmester teendőit - más XVII. századi udvari rendtartások mellett - főként abból az instrukcióból rekonstruálhatjuk, amelyet Batthyány Kristóf adott 1681-ben hopmesterének. A hopmester hatásköre csupán azokra terjedt ki, akik belső szolgálatokat láttak el az úr mellett, ideértve az inasokat, étekfogókat, esetleg a konyhabéli szolgaszemélyzetet, de semmiképpen nem a familiárisokat. A hopmester botja alá tartozott az úr bortöltője (aki az inasok közül került ki), valamint a bor fölszolgálásában és a belső házak őrzésében közreműködő személyzet, tehát a pohárnokok, csatlósok és ajtónállók is.470 A hopmestert az tette fontossá, hogy rendes körülmények között ő ellenőrizte a dominuszhoz való bejutást. „Az uraiméknak is meg leszen üzenve tűlünk,” - írta 1681-ben Batthyány Kristóf hopmesterének - „hogy őkegyelmek audientiás házon belöl, ha csak nem hivattatnak tűliink ..., ne jüjjönek, ... s ha melyike rendelésünkön kívül cselekeszik, őkegyelme megszóléthatja róla, ... mivel őkegyeimének tisztiben s böcsületiben jár.”471 A hopmester feladata volt a vendégek fogadása, tőle lehetett audienciát kérni, 469TESz I. 143.; Mollay: NMNyÉ 312-318.; EMSzT V. 262.; MURt 63., 69., 81., 90., 162. stb. 470Vö. MURt 64-65., 69-74., 166-169. 471 MURt 115. n° 13.
